Még a szakértők sem tudják teljes mértékben megfejteni a mesterséges intelligencia által tervezett áramkör működését, de a tesztek azt mutatják, hogy túlszárnyalja az emberi mérnökök alkotásait!

A Princeton Egyetemen működő kutatócsoport egy olyan vezeték nélküli kommunikációra képes chipet fejlesztett, amelynek tervezése teljes mértékben mesterséges intelligencia ( MI ) által történt. Ez a felfedezés számos kérdést vet fel a technológiai fejlődés határaival és a szingularitás lehetőségével kapcsolatban. Vajon egy ilyen előrelépés azt jelenti, hogy az emberiség elérte azt a pontot, ahol az MI önállóan, az ember számára érthetetlen módon képes új technológiákat létrehozni?

Mit jelent az MI által tervezett chip?

A fejlesztés Kaushik Sengupta professzor laboratóriumában történt, ahol egy gépi tanuláson alapuló rendszer úgynevezett inverz szintézis módszerrel tervezte meg a chipet. Ez azt jelenti, hogy a tervezés nem a hagyományos módszerekkel, lépésről lépésre történt, hanem a végeredményből kiindulva az MI dolgozta ki az optimális struktúrát. A mesterséges intelligencia végül egy olyan chippet alkotott, amely a tesztek során hatékonyabbnak bizonyult az ember által tervezett változatoknál. Az egyetlen probléma, hogy a kutatók maguk sem teljesen értik, hogyan működik az áramkör. Az elrendezése első pillantásra teljesen kaotikusnak tűnik – mintha egy “elátkozott Super Mario pálya” lenne. Ez az aspektus már önmagában is felveti azt a kérdést, hogy mennyire vagyunk képesek kontrollálni a mesterséges intelligencia által alkotott új technológiákat.

( A kép forrása: Princeton Egyetem)

Kezdődik a technológiai szingularitás?

A technológiai szingularitás elmélete Neumann Jánostól származik, és azt az állapotot írja le, amikor az ember elveszíti az irányítást a technológia felett, mert az túl gyorsan fejlődik. A mesterséges intelligencia által tervezett chipek egyesek szerint ezt az irányt vetítik előre: ha az MI egyre hatékonyabb hardvereket tervez, akkor elméletileg önmaga is egyre gyorsabbá és intelligensebbé válhat. Azonban Sengupta professzor óvatosan kezeli ezt a kérdést. Véleménye szerint az MI nem helyettesíti az emberi mérnököket, csupán egy új eszközként szolgál a tervezési folyamatok gyorsítására. Az MI sok esetben még mindig működésképtelen terveket „hallucinál”, és az emberi szakértők feladata, hogy kiszűrjék a hibákat. Ez azt jelenti, hogy a technológiai szingularitás még nem következett be, hiszen a fejlesztések továbbra is emberi irányítás alatt állnak.

Hogyan illeszkedik ez a fejlődés a Moore-törvényhez?

A chipek fejlődése a híres Moore-törvény szerint halad, amely kimondja, hogy az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma körülbelül kétévente megduplázódik. Ez egyre összetettebb és erősebb számítógépekhez vezet. Az MI-alapú chiptervezés viszont ennél is gyorsabb fejlődést hozhat, hiszen a bonyolult tervezési folyamatokat automatizálja.

A múltban a chiptervezés folyamata folyamatosan automatizálódott:

• Az első mikrochipeket kézzel tervezték.
• Később szoftveres modellek segítették a tervezést.
• Ma az MI képes az architektúra teljes újragondolására.

A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az MI nem csupán egy gyorsabb tervezési módszert kínál, hanem újfajta logikát is alkalmazhat, amelyet az emberi gondolkodás már nem követhet könnyen. Ez egy olyan jövőt vetít előre, ahol olyan technológiákat használunk majd, amelyek működését az emberek maguk sem teljesen értik.

Mit jelent ez az emberiség számára?

A kérdés továbbra is fennáll: kiválthatja-e az MI az emberi mérnököket? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem. Az emberek ugyanis nem csupán a hatékonyságra törekednek, hanem az innovációra is. A jelenlegi fejlesztések azt mutatják, hogy az MI egy eszköz, amely növeli a termelékenységet, nem pedig egy önálló, ember nélküli alkotórendszer.

Az MI lehetővé teszi, hogy:

• A chipek tervezése gyorsabbá váljon (hetek helyett órák alatt készülhetnek el új tervek).
• Egy autóban például 200 chip helyett néhány, optimalizált chip vegye át az irányítást.
• A mérnökök kreatívabb feladatokra koncentrálhassanak, míg az MI az „egyszerűbb” tervezési munkákat elvégzi.

Az MI által tervezett chipek egyelőre még nem jelentik a technológiai szingularitást, de azt már most látjuk, hogy az emberiség egy olyan korszak felé halad, ahol a technológia egyre inkább önállóan fejlődik. Az, hogy ezt miként kezeljük, a következő évtizedek legnagyobb kihívása lesz.