A Berlini Állami Műemlékvédelmi Hivatal régészei a Molkenmarkt történelmi területén végzett ásatások során egy 17. századi, Wakizashi néven ismert japán rövid kardot fedeztek fel, amelyet a feudális Japán szamurájai használtak. A kardot egy egykori lakóépület alagsorában találták meg, amelyet a második világháború során bombáztak le, és a háború utolsó napjaiban katonai tárgyak raktáraként használtak. A kard mellett más katonai eszközöket, például kantárokat és kengyeleket is találtak, amelyek a háborús káoszra utalnak. -írja a berlin.de
Eleinte a régészek azt hitték, hogy a rövid kard egy katonai parádé fegyver. ( A kép forrása: Berlini Állami Múzeumok, Őstörténeti és Korai Történeti Múzeum / © Anica Kelp )
A Berlini Állami Műemléki Hivatal a Molkenmarkt ásatásai során a Stralauer Straße egykori területeit is régészetileg vizsgálta. A 20. század közepéig ezen a területen a házhomlokzatok közelebb helyezkedtek el a mai járdaszegélyhez. A második világháború pusztításai és az 1960-as években végrehajtott városrendezés nyomán alig maradt fenn nyoma az egykori sűrűn beépített területnek. Ennek ellenére a 2022-es ásatások során felfedezték az egykori lakó- és kereskedelmi épületek pincéit, amelyek a mai járda alatt szunnyadtak. A pincékben háborús törmelékek, tüzérségi eszközök és katonai felszerelések, például kantárok és kengyelek kerültek elő. A Stralauer Straße 7-9. szám alatti pincék egyikében egy korrodált kardot találtak, amelyet először katonai parádés fegyvernek véltek. A kardot az Őstörténeti és Koratörténeti Múzeumba küldték helyreállításra. A kard jelentőségét csak ekkor ismerték fel, ugyanis kiderült, hogy valójában egy japán wakizashi, egy rövid szamurájkard. A kard markolata hőkárosodást szenvedett, de megmaradt néhány részlete, köztük a Daikoku motívum, amely egy japán szerencseistent ábrázol. A díszítések és a stílus alapján a kard nyele az Edo-korszakra, a 17-19. századra datálható.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél. |
A védőlemez ( Tsuba ) részletes képe a berakott és olvasztott krizantém motívummal és a vízvonalakkal. ( A kép forrása: Berlini Állami Múzeumok, Őstörténeti és Korai Történeti Múzeum / © Anica Kelp )
Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy a penge még régebbi, akár a 16. századból is származhat. Matthias Wemhoff, Berlin állam régésze megdöbbenését fejezte ki a felfedezés kapcsán, hiszen egy ilyen fegyver megjelenése Berlinben, egy olyan időszakban, amikor Japán nagyrészt elszigetelt volt, számos kérdést vet fel. Az egyik elmélet szerint a kard egy diplomáciai ajándék lehetett, amelyet egy japán delegáció hozott a 19. században Berlinbe. Történelmi feljegyzések szerint a Takenouchi és az Iwakura Missziók is jártak Berlinben a 19. században, és valószínű, hogy a kard egy európai méltósághoz került. Azonban Wemhoff nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a kard korábban, még Japán elszigeteltsége idején érkezett Európába, bár ennek nincs konkrét bizonyítéka. A felújított Wakizashit először a berlini Szamuráj Múzeumban fogják bemutatni a Múzeumok Hosszú Éjszakáján. Bár a kard története talán soha nem lesz teljesen feltárva, felfedezése emlékeztet arra, hogy a kultúrák közötti kapcsolatok mindig is léteztek. Wemhoff találóan megjegyezte, hogy valószínűtlen, hogy még egy ilyen tárgyra bukkanjanak Berlinben.
A Wakizashi röntgenfelvétele a fogantyún látható két lyukkal a fa fogantyú rögzítéséhez. Kiderült, hogy a két lyuk közül csak az egyiket használták a később csatolt fogantyú rögzítéséhez. ( A kép forrása: Berlini Állami Múzeumok, Őstörténeti és Korai Történeti Múzeum / © Anica Kelp )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?