Magyarázatot találtak arra, miért élhet akár 400 évig is a grönlandi cápa! Képes „megjavítani” magát, és soha nem siet sehová! :)

Az etológusok évtizedek óta kutatják a grönlandi cápák ( Somniosus microcephalus ) titkát, amelyek a gerincesek közül a leghosszabb ideig élnek, akár 400 évig is. Ezek az óriási cápák az Atlanti-óceán északi áramlataiban és a Jeges-tenger hideg vizeiben élnek. Az eltérő élettartamuk mögött sok tényező játszhat szerepet, de mostani DNS-vizsgálatok új fénybe helyezik ezt a témát.

A grönlandi cápák mérete meghaladja az 5 métert, és nagyon lassan nőnek, évente mindössze egy centimétert gyarapodnak. Nemi érettségüket szintén rendkívül késlekedve érik el, 400 éves koruk körüli időszakban. Ezek az állatok súlya akár egy tonnát is elérheti, és mozgásuk is lassú: óránként csak 1,2 kilométert tesznek meg. Táplálkozásuk főként planktonokra és rákokra épül, azonban kutatók fókamaradványokat is találtak bendőjükben, ami különösen figyelemfelkeltő, hiszen a fókák a vízben aludva próbálnak menedéket találni a ragadozók elől. A grönlandi cápa tehát a lassú, de kitartó vadászat révén éri el, hogy ezeket a gyorsabb állatokat elfogja. Legutóbb a Tokiói Egyetem kutatói végeztek alaposabb DNS-elemzést a grönlandi cápák genoma kapcsán, hogy felfedezzék annak hátterében rejlő genetikai mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az állatok ilyen hosszú ideig éljenek. A kutatás célja nem csupán az, hogy az emberek is hasonló korig élhessenek, hanem sokkal inkább az, hogy az egészséges életminőség megőrzését segítsék. A genom szekvenálása mellett a kutatók figyelmet fordítanak a grönlandi cápák anyagcseréjére, szívére és viselkedésére is, valamint összehasonlítják őket más hosszú életű fajokkal, például a bálnákkal.

Grönlandi cápa ( A kép forrása: dotted zebra/Alamy )

A grönlandi cápák életkorának megállapítása bonyolult feladat, ugyanis szöveteik nem meszesednek el, ezért a korukat a szemlencse fehérjéjének vizsgálatával tudják meghatározni. Egy 2017-es kutatás során 28 cápa átlagéletkorát 272 évnek találták, míg a legidősebb példány 392 éves volt. Csak a sellőkagyló éli túl őket, amely akár 500 évet is megérhet, ám a grönlandi cápa korához hasonlóan, ezek érzékeny a túlélhetőségre, és a kutatók számára nehéz feladat lehetett a koruk pontos meghatározása. A kutatások most már arra is irányulnak, hogy a grönlandi cápák miért élnek ilyen sokáig. Talán a hideg víz, a kevesebb mozgás vagy a lassú anyagcsere játszik szerepet? Az új kutatások során a cápák DNS-ében felfedeztek olyan genetikai másolatokat, amelyek védelmet nyújthatnak a rák ellen. Ezek a gének olyan jelátviteli útvonalakat szabályoznak, amelyek erősítik az immunrendszert és csökkentik a gyulladásos folyamatokat. Amennyiben ezek a mechanizmusok megszűnnek, a testben felhalmozódhatnak a kórokozók és a daganatsejtek, ami az állat legyengüléséhez vezethet. A grönlandi cápákban azonban ezeknek a védőgéneknek több másolata található meg, mint más, rövidebb ideig élő cápákban. A DNS-javításban részt vevő gének több mint 81 másolatát is felfedezték a grönlandi cápákban, ami hozzájárulhat a hosszú életükhöz. Különösen érdekes a TP53 gén mutációja, amely kulcsszerepet játszik a daganatok visszaszorításában és a DNS helyreállításában.

Illusztráció © Marc Dando

Összességében a grönlandi cápák genomiális és metabolikus sajátosságai, valamint a lassú növekedésük és aktivitásuk kombinációja indokolja, hogy hosszú életet élnek. A kutatások következő célja az lehet, hogy a cápák titkait jobban megértsék, és ezzel hozzájáruljanak a humán orvostudomány fejlődéséhez is, segítve az emberek egészségének megőrzését és a hosszú élet titkának feltárását.