Hirdetés


Lundy érmék


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Lundy egy angol sziget a Bristol-csatornán. A Devon megyei Torridge kerület részét képezi. Körülbelül 5 kilométer hosszú és 5⁄8 1 km széles, Lundy hosszú és viharos történelemmel rendelkezik, gyakran cserélt gazdát a brit korona és a különféle bitorlók között.

Mivel egy meredek, sziklás sziget, amelyet gyakran köd borít, Lundy számos hajótörés színhelye volt, és a régi világítótorony-létesítmények maradványai történelmi és tudományos szempontból egyaránt érdekesek. A mai világítótornyok teljesen automatizáltak, az egyik napenergiával működő. Lundy gazdag madárélettel rendelkezik, mivel a fő vonulási utakon fekszik, és számos csavargó, valamint őshonos fajt vonz. Különféle tengeri élőhelyekkel is büszkélkedhet, ritka tengeri moszatokkal, szivacsokkal és korallokkal. 2010-ben a sziget Nagy-Britannia első tengeri védelmi övezete lett.

Történelme

A „Lundy” helynevet először 1189-ben igazolták a A templomosok feljegyzései Angliában, ahol (Insula de) néven jelenik meg Lundeia. A Charter Rolls néven ez jelenik meg Lundeia ismét 1199-ben, és mint Lunday 1281-ben. A név az ó-skandináv nyelvről származó „lundsziget” lundi jelentése: „puffin” (hasonlítsa össze az izlandi Lundey-t), a „lundi” az ó-skandináv szó, amely puffint jelent. A név skandináv, és a XII Orkneyinga-saga mint Lundey. Lundy walesi nyelven ismert Ynys Wair, „Gwair-sziget”, utalva a varázsló Gwydion alternatív nevére.

Lundy a mezolitikumtól kezdve lakott hely lehet, amit több dolog is bizonyít: neolitikum kovakő, bronzkori temetkezési halmok, négy kora középkori feliratos síremlék és egy kora középkori kolostor (esetleg Szent Elennek vagy Szent Helennek szentelték).

Négy kelta feliratos követ találtak a Beacon Hill temetőben: 1400 OPTIMI vagy TIMI; az Optimus név latin és férfi. 1962-ben fedezte fel D. B. Hague. 1401 RESTEVTAE, vagy RESGEVT [A], latin, nő, azaz Resteuta vagy Resgeuta. 1962-ben fedezte fel D. B. Hague. 1402 POTIT [I], vagy [PO] TIT, latin, férfi. 1961-ben fedezte fel K. S. Gardener és A. Langham. 1403 -] IGERNI [FIL] I TIGERNI, vagy — I] GERNI [FILI] [T] I [G] ERNI, britton, férfi, azaz Tigernus, Tigernus fia. 1905-ben fedezték fel.

Keresztes lovagok, templomosok bírtokolták a szigetet, de nem bizonyított, hogy életszerűen le is telepedtek volna. Folyamatosan gazdát cserélt, tulajdonképpen adták-vették a szigetet. A Marisco család 100 éven át birtokolta, majd angol, és külföldi kalózok “használták”. 1627-ben a Salé Köztársaságból (ma Marokkóban Salé) származó Salé Rovers néven ismert csoport öt évig foglalta el Lundyt. Majd francia, baszk, angol és spanyol családok, csoportok birtokolták. A 18. század vége és a 19. század elején egyfajta börtönsziget lett, ahol száműzött, menekült fegyencek laktak. William Hudson Heaven 1834-ben vásárolta meg Lundyt nyári pihenőhelynek, 9400 guinea (9870 font, ma 955 600 font) áron.  Azt állította, hogy a sziget “szabad”, és sikeresen ellenállt a szárazföldi, és egyéb bíroságok joghatóságának. Ekkor kezdték el a mennyország királyságának ( Kingdom of Heaven ) nevezni. Hudson már királynak nevezte magát, ebben az időben élte a sziget a fénykorát, lakossága 117 fő volt . Sokáig a Heaven család utódai irányították Lundyt. Majd 1918-ban a család eladta a szigetet Augustus Langham Christie-nek. 1924-ben a Christie család eladta a szigetet  Martin Coles Harmannak. Elsősorban nem maga a sziget érdekelte, hanem a tulajdonjoggal járó középkori privilégiumok. Legalábbis ő így gondolta 🙂

Lundy érmék

Nos itt érkeztünk el a Lundy érmék születésének időpontjához 🙂 Történt ugyanis, hogy Martin Coles Harman ( is ), királlyá kiáltotta ki magát, és hát ugye egy királyságnak saját pénze is van és “hite” szerint joga is van a pénzveréshez 🙂 1929-ben önálló pénzkibocsátásba kezdett, 750 font értékben bronzpénzeket veretett a Ralp Heaton and Sons Ltd-nél a birminghami pénzverdében. Két címletet adott ki, ½ és 1 puffint.

Az elnevezést azokról a madarakról kapták, amelyek nagy számban fészkelnek a szigeten.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Címletenként 50000 példányt vertek. Mindkét pénz esetében Harmann balra néző portréja látható az előlapon, 1929-es dátommal. A puffin hátlapján LUNDY ONE PUFFIN körirat és balra álló puffin látható. Az ½ puffinon LUNDY HALF PUFFIN körirat és a madár feje látható balra. Peremirata mindkettőnek: LUNDY LIGHTS AND LEADS, a szigeten lévő világítóházra utalva.

Az 1 Puffin…

és a fél Puffin 🙂

A súlyuk illetve értékük a hivatalos penny-vel illetve ½ penny-vel egyezett volna meg.  Harmann mintákat küldött a Royal Mint-nek, illetve a Bideford bankkal tárgyalásokba kezdett a beváltásról „királyi” pennyre. A bank megtette ezt a szívességet neki így a szigeten egyszerre forgott a Puffin és a Penny. 1930-ban azonban rendőrök érkeztek a szigetre, akik a helyi kocsmában egymás mellett látták a két fizetőeszközt. Ez az 1870-ben hozott, ugynevezett Coinage Act törvényébe ütközött amely szerint egy darab fém, mint pénzhelyettesítő nem bocsátható ki és nem forgalmazható az állami pénzzel együtt. Bírósági per lett belőle, ahol Harmann úgy védekezett, hogy Lundy szuverén jogokkal rendelkezik már a középkor óta, amelynek saját törvénye van, és így nem vonatkozik rá Nagy-Britannia jogrendszere. Végül enyhe elbírálást kapott, 5 font pénzbírságot kellett lerónia, illetve a kibocsátott Puffinokat kivonták a forgalomból. Martin Coles Harmann 1954-ben halt meg, örökösei 1969-ben a National Trust-nak adták el a szigetet. A kalandos pénzkibocsátást még 1965-ben egy emlékveret követte, limitált 3000 darabos példányszámban, az eredeti verőtövek felhasználásával, de 1965-ös dátummal, illetve peremirat nélkül.

Az eredeti kiadású Puffin érmék, manapság ritkaságnak számítanak, sok gyüjtő keresi őket, különleges történetük, és kevés darabszámuk miatt. Itt Magyarországon, amire emlékszek a közelmúltból az egy Darabanth árverés, a 399-es árverés, ahol a két érme 6000Ft-os kikiáltási árról indult. 3 licit érkezett az érmékre.

Illetve egy londoni árverésen találtam eladó tételt ( ami mostanában volt, 2021 ), itt végül 32 fontért keltek el, az kb 13000 Ft.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések