Leprások pénze

A lepra első említése a Fülöp-szigeteken, még az első spanyol felfedezők megjelenésének idejére nyúlik vissza. A 16. században a ferences szerzetesek menedékhelyet hoztak létre a leprában szenvedők ellátására. A lepra mint probléma, folyamatosan gondot okozott az országot irányító, meghódító gyarmatosítóknak. 1830-ra hozzávetőleg négyszáz leprás beteg volt a katolikus papok által felügyelt Manilában, Cebuban és Nueva Caceresben létrehozott lepratelepeken. A manilai San Lazaro Kórházat ferences szerzetesek vezették 1898 szeptemberéig, amikor is átadták az amerikai hatóságoknak.

Mikor az amerikai csapatok a huszadik század elején partra szálltak a Fülöp-szigeteken, a  becslések szerint körülbelül 3500-4000 leprás ember élt már a szigeteken, és évente mintegy 1200 új fertőzés alakult ki. Az amerikai erők úgy döntöttek, hogy külön álló szigeten hoznak létre egy elkülönített kolóniát, a leprás betegek számára.

1906-ban az Egyesült Államok Fülöp-szigeteki Területének Egészségügyi Hivatala kolóniát hozott létre leprás betegek számára a kínai-tengeri Culion kis szigetén. A leprásokat egy közigazgatási törvényre ( 1711. sz. törvény ) hivatkozva, elfogták, fogva tartották, majd elkülönítették.  A törvény kimondta, hogy „Az egészségügyi igazgató és meghatalmazott ügynökei jogosultak a Fülöp-szigeteken tartózkodó összes leprás személy letartóztatását, őrizetbe vételét, elkülönítését vagy bezárását kezdeményezni ; és minden rendőrségi tisztviselő kötelessége … ” többek között a gyanúsítottakat jelenteni az egészségügyi tisztviselőknek, és segítséget nyújtani az egészségügyi tisztviselőknek, „ … annak érdekében, hogy a gyanúsított a szükséges orvosi vizsgálatnak és diagnosztikai eljárásnak alávesse, hogy megállapítsák a lepra jelenlétét, vagy hiányát.”

A Culion lepratelep tagjai egy dátum nélküli fényképen. Úgy tűnik, a középpontban lévő nők a kulintang hagyományos hangszerén játszanak, forrás: wikipedia.org

A Culion az 1933-as pénzügyi válsággal egy időben indult hanyatlásnak. Ekkor kb 7000 lakója volt, 1935 után a népesség csökkenni kezdet. 1936 és 1941 között a Culionba belépők átlagos éves száma mindössze 240-re zsugorodott. 1941 végére kevesebb mint 5500 ember élt a szigeten. A háború éveiben aztán 1942-ben 1256 ember menekült el Culionból, és sokan nem értek el céljukat, míg a megmaradt 4000 ember fele meghalt. Összefoglalva Culion fennállásának ötven évét, 1956-ban Dr. Lara  arra a következtetésre jutott: „A Culion azonban nem érte el elsődleges célját – azaz a lepra elleni védekezést a Fülöp-szigeteken – a két különálló és egymást követő szabály egyikében sem.

Egészségügyi okokból úgy döntöttek, hogy a leprakolóniának külön pénzérmével kell rendelkeznie, amely nem kerülhet forgalomba a Fülöp-szigetek többi részén. A lepragyarmat monetáris rendszerének egyik lenyűgöző jellemzője a szigorú szabályozás volt, amely elválasztotta az állami pénzérmék és a speciális “leprás érmék” forgalmát. A kolóniában a “Leper Money” volt az egyetlen legális csereeszköz. Az állami pénzverés nem volt megengedett a kolónián belül, és a nem leprásoknak, akik a kolónián üzleteltek, „kormányzati pénzüket” a  „Leper Money”-ra kellett váltaniuk, mielőtt beléptek a kolóniába. Amikor elhagyták a kolóniát, „Leper Money”-jukat „Kormányzati pénzre” cserélték vissza. Ily módon “Leper Money” csak a kolónián belül keringett. A rendőrség szigorúan betartotta ezeket az előírásokat, és az ezt megszegőket  15 peso pénzbírsággal, egy hónapig terjedő szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel sújtották.

A „Leper Money” első kibocsátása fél centavo, egy centavo, öt centavo, tíz centavo, húsz centavo és egy peso érméből állt, amelyeket a Frank and Company manilai cége vert alumíniumból 1913-ban. Egy “Caduceus” volt, amelyet a tetején a “Bureau Of Health” felirat és alatta a dátum vett körül. A hátoldalon egy egyszerű érték feliratot használtak központi kialakításként. Felül a „Culion Lepra Colony”, alatta pedig „Fülöp-szigetek” felirat szerepelt. Az 1913-as kiadás nem viselt verdejeleket.

Íme például, az 1 peso:

A numista.com-on 87%-os a numista indexe, ami magas szám, kevés tagnál van ilyen érme.

Ezek a pénzek alumíniumból készültek, kevés darabszámot vertek, és viszonylag kevés is marad meg épségben. Minden címletet, minimum a nem gyakori kategóriába sorolnám. Ritkának nem mondják, bár ez érdekes, mert hidd el, túl sűrűn nem fogsz látni ilyen érméket.

Egy 2021, májusi árverés ( 1/2 centavo ):