A Mandiner értesülései szerint nagy valószínűséggel azonosították Hunyadi Mátyás, a magyar történelem egyik legismertebb és legjelentősebb uralkodójának maradványait a székesfehérvári nemzeti emlékhely osszáriumában ( csontház vagy csontkamra ) – ott, ahol egykor a Nagyboldogasszony-bazilika állt. A középkori magyar királyok többségét ebben a bazilikában temették el ( Székesfehérvár a Balaton és Budapest között fekszik ), azonban a sírokat a török hódoltság idején kifosztották, és maga a koronázótemplom is elpusztult a 19. század elejére. A 19–20. század során több csontvázat is feltártak a területen, ezeket különböző helyeken őrizték.
Jelenleg a területet a székesfehérvári Szent István Király Múzeum kezeli. A bazilika feltárása során előkerült koponyák alapján a Magyarságkutató Intézethez tartozó László Gyula Kutatóközpont és Archívum eddig 11 arcrekonstrukciót végzett el. E munkáról szakcikk is megjelent az Alba Regia 51. kötetében ( 2023, 61–92. old. ). 2024-ben az intézet egyik kutatója több grafikus rekonstrukciót készített az osszáriumból származó koponyákról. A munka során feltűnt, hogy az I/10-es számú sírból származó koponya rendkívül hasonlít Corvin Jánoséhoz ( Mátyás király fia, akinek maradványait a horvátországi Lepoglavában azonosították ), ami szoros vérségi kapcsolat gyanúját vetette fel. Az I/10-es koponyáról 3D modell és tudományos alapú műanyag arcrekonstrukció is készült. Az elkészült anyagokat – bármiféle előzetes információ nélkül – elküldték Martin Trautmann világhírű igazságügyi antropológusnak, aki megerősítette a korábbi észrevételeket: a két koponya tulajdonosai nagy valószínűséggel közeli rokonok lehettek. Hunyadi Jánost ( Mátyás apját ) a gyulafehérvári székesegyházban temették el. Az erről szóló szakcikk megállapítja: mivel az osszáriumból származó csontváz a királyi temetkezési helyről került elő, és Corvin Jánossal genetikai kapcsolatot mutat, az egyetlen reális lehetőség, hogy az I/10-es sírban Hunyadi Mátyás király nyugszik.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A Mandiner által megszerzett dokumentum tehát kijelenti: nagy valószínűséggel Mátyás király földi maradványairól van szó. A genetikai összehasonlítás még folyamatban van, de a szakértők az azonosítás valószínűségét már most 90%-ra becsülik. A cikk megjelenését követően a Magyarságkutató Intézet hivatalos nyilatkozatot adott ki:
„A Mátyás király földi maradványaival kapcsolatos sajtóhírek jelenleg még nem megerősítettek. A hipotézis tudományos ellenőrzés alatt áll. Végleges álláspont csak a vizsgálatok lezárulta után mondható ki.”
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?