Két turista különleges felfedezést tett Csehországban, a Zvičina-hegy délnyugati, erdős lejtőjén, nem messze Dvůr Králové nad Labem városától: egy aranypénzeket és ékszereket tartalmazó kincset találtak, amelynek becsült értéke meghaladja a 7,5 millió cseh koronát ( több mint 120 millió forint ). A leletet február elején fedezték fel, de a nyilvánosság elé csak nemrégiben tárta a Kelet-csehországi Múzeum, amely jelenleg vizsgálja és konzerválja a tárgyakat.
A múzeum közleménye szerint a kincs 598 darab aranypénzt, díszes ékszereket, valamint személyes használati tárgyakat tartalmaz – például cigarettatárcákat és finom dróthálóból készült retikült. A teljes lelet súlya körülbelül 7 kilogramm, amelyből 3,7 kilogrammot tesznek ki a tiszta aranyból vert pénzérmék. A többi tárgy pontos összetételét jelenleg is vizsgálják. A tárgyakat egy kőből épített támfal alá rejtve találták meg, és a szakértők szerint valószínűleg 1921 körül, de akár korábban is elrejthették őket.
Nem hétköznapi pénzek
A múzeum szerint a kincs legfeljebb valamivel több mint száz éve lehetett a földbe rejtve. „Az érméken szereplő verési évszámok alapján a lelet 1808 és 1915 közötti időszakból származó pénzeket tartalmaz” – mondta Vojtěch Brádle, a múzeum numizmatikusa. Ugyanakkor a 1915-ös évszám ebben az esetben nem döntő jelentőségű annak megállapításában, mikor is rejthették el a kincset. „Ennek oka, hogy több érmén is úgynevezett ellenjegy – apró utólagos fémjel – található, amelyeket csak az első világháború után üthettek rájuk. Az ilyen pénzek az egykori Jugoszlávia területén készültek az 1920-as és 1930-as években” – jegyezte meg Brádle. Elmondása szerint ez a gyűjtemény nagyon egyedi, ha a Csehországban eddig előkerült hasonló leletekhez hasonlítjuk. „A kollekció zöme francia eredetű érmékből áll, és az Osztrák–Magyar Monarchia pénzverdéin túl jelentősebb számban találhatók benne belga és oszmán érmék is. Ezzel szemben sem német, sem csehszlovák pénzérméket nem tartalmaz” – tette hozzá Brádle. A Kelet-csehországi Múzeum szakértői továbbra is próbálják rekonstruálni, miként kerülhetett ez az értékes gyűjtemény épp arra a helyszínre. A lelet láttán a numizmatikus Vojtěch Brádle is meglepődött, és elmondása szerint „leesett az álla”. Megjegyezte, hogy a pénzérmék Szerbiából származnak, az 1920-as és 1930-as évekből – ezt a rajtuk található fémjelek is alátámasztják –, ám hogy hogyan kerültek Csehországba, az továbbra is rejtély marad
Mennyit érhet?
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Skóciában a futball korai változata már a 15. század elején is létezett, amit az is bizonyít, hogy I. Jakab király 1424-ben a sport túlzott sérülésveszélyére hivatkozva betiltotta. |
A nem pénzérme típusú tárgyaknál a Nemesfémvizsgáló Hivatal végzi el a fémösszetétel pontos meghatározását, ami kulcsfontosságú a megfelelő konzerválási eljárás kiválasztásához, a lelet értékének meghatározásához, a későbbi kiállításhoz, valamint a jog szerinti megtalálói jutalom kiszámításához. A múzeum szakértője, Novák szerint a lelet piaci értéke – csak az aranytartalom alapján – biztosan meghaladja a 7,5 millió cseh koronát ( több mint 120 millió forint ), de a történelmi jelentősége felbecsülhetetlen. A cseh jog szerint a megtalálók vagy megkaphatják a nemesfémek piaci értékének akár 100%-át, vagy a történelmi érték legfeljebb 10%-át, a szakértői értékelés eredményétől függően.
Miért rejthették el?
A megtalálás helyszíne – egykori cseh és német települések határvidékén – több lehetséges történelmi okot is felvet a kincs elrejtésére:
-
Az 1938-as náci megszállás és a cseh lakosság kényszerű kitelepítése
-
A háború utáni németek kiűzése
-
A kommunista korszak alatti kitelepítések és az 1948 utáni pénzügyi reformok
A bizonytalan időkben történő kincselrejtés gyakorlata az őskorig nyúlik vissza. Azonban a most előkerült lelet mérete, súlya és sokfélesége miatt az egyik legjelentősebb ilyen jellegű felfedezés a modern cseh történelemben.
Hirdetés
