XVI. századi ezüstpénzleletre bukkant egy férfi Simontornyán a kertjében. A lelet becsült anyagi értéke 12 millió 794 ezer forint.
Fotó: K. Németh András, Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Gárdonyi Róbert nagyszülei kertjében figyelt fel, még 2020 szeptember 18.-án egy vakondtúrásra, amelynek tetején ezüstpénz volt ( a vakond túrhatta fel az érmét 🙂 ). Alaposabb vizsgálat után egy korsót találtak a földben, melynek sérülései miatt annak ezüstpénz tartalmának egy része a felszínre került. Végül a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai fejezték be a XVI. századi érmelelet feltárását.
Az 1646 darabból álló, XVI. századi érmeleletben Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd ezüst dénárjain kívül, 5 db aranyforint ( kettő Hunyadi Mátyás, három pedig Szapolyai János verete ) és ritka török akcse, volt található. A lelet jelentőségéhez hozzájárult az is, hogy viszonylag ritka, hogy érem- vagy kincslelet feltárása szakszerűen, régész által történik, majd a pénzes edény szétbontása laboratóriumi körülmények között lehetséges. A “kincset”, az edény záróverete alapján 1543-ban rejtették el.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A jogszabály szerint minden, ami Magyarországon a földben van, az a magyar állam tulajdona. A talált leletek becsült értékének 10% százaléka, de legfeljebb 2 millió forint adható a megtalálóknak.
A vakondtúrásból előkerült kincsek megtalálóit, Gárdonyi Róbertet és Bencze Kornélt, Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi helyettes Államtitkárságának vezetője a régészeti örökség megmentése érdekében végzett önkéntes munkájáért és jogkövető magatartásáért “megtalálói” jutalomban részesítette 2021. december 16.-án.
A „kincseket” márciusig a simontornyai vár kiállításán lehet megtekinteni, utána bekerül a múzeum numizmatikai gyűjteményébe.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?