Japán legkorábbi ismert pénzérméje ( Mumon ginsen ( 無文銀銭 ), a „Felirat nélküli ezüstpénz” )

A Mumon ginsen ( 無文銀銭 ), azaz „Felirat nélküli ezüstpénz” Japán legkorábbi ismert pénzérméje, amelyet a történészek szerint 667 és 672 között, a Tenji-korszakban bocsátottak ki. Az érmék keletkezését illetően elterjedt az a nézet, hogy ezeket nem hivatalosan, hanem magánszemélyek vagy kisebb közösségek készítették. Körülbelül 120 darab Mumon ginsen került elő különböző ásatások során, 17 helyszínről: hét Yamato tartományból, hat Ōmi tartományból, valamint egy-egy Settsu, Kawachi, Yamashiro és Ise területéről. Ezek az érmék nagyjából 3 cm átmérőjűek, 2 mm vastagságúak, és 8–10 grammot nyomnak. Eltérően a későbbi japán érméktől, közepükön kis kerek lyuk található, nem pedig a hagyományos négyzet alakú nyílás. Az előkerült példányok közül csupán néhányon található felirat, és több érme felszínén ezüstdarabok fedezhetők fel, amelyeket valószínűleg a súly egységesítése érdekében erősítettek rájuk.

A Mumon ginsen a Tenji császár uralkodása alatt készült, amit a Nihon Shoki ( Japán Krónikák ) egy 683-ból származó bejegyzése támaszt alá. A bejegyzés szerint: „Nyár, 4. hónap, 15. napján a császár rendeletet adott ki: ‘Ezután rézpénzt kell használni, nem ezüstpénzt.’” Ez alapján az érmék kibocsátása megelőzte a későbbi Fuhonsen megjelenését. A nagy mennyiségű, Ōmi tartományban talált érme szoros kapcsolatot feltételez a térségben található Ōmi Ōtsu Palotával. A Koreai-félszigettel összehasonlítva figyelemre méltó eltérés, hogy a Tenji-korszak idején Koreában nem használtak ezüstérméket. Tanaka Fumio, a Waseda Egyetem professzora szerint Silla, Baekje és Goguryeo államokban az arany és az ezüst használatát királyi rendeletek szabályozták, és ezek a nemesfémek a királyi hatalom rangjelképeiként szolgáltak. Japánban ezzel szemben a 7. század előtt az arany és ezüst nemzetközi kereskedelem révén jutott be az országba, és az egyes törzsfőnökök szabadon rendelkezhettek vele. Ez lehetővé tette, hogy a nemesfémek decentralizált módon, többoldalú kereskedelem keretében kerüljenek forgalomba, királyi ellenőrzés nélkül.

Mumon ezüst érmék, amelyeket Kokura város Bettocho romjai közül ástak ki

A Mumon ginsen eredeti célja régóta vita tárgyát képezi. Bár sok történész és régész más-más következtetésre jutott, abban általános az egyetértés, hogy az érmék valamilyen értéket képviseltek, és legalább részben fizetőeszközként funkcionáltak. Ginzo Uchida ( 1872–1919 ) történész úgy vélte, hogy ezek az érmék nem kormányzati kibocsátásúak voltak, hanem magánszemélyek készítették őket Koreából származó ezüstből. Shinji Nishimura ( 1879–1943 ) a Hakuhō-korszak 12. évének írásos forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az érmék eredetileg dísztárgyak lehettek, de nagy mennyiségük miatt ezt az elméletet megkérdőjelezte, és inkább fizetőeszközként értelmezte őket. Kanichi Kuroda szerint az érmék nemesfém alapú dísztárgyak voltak, amelyek nem feltétlenül pénzként funkcionáltak, míg Aoyama Reishi úgy gondolta, hogy az érmék a tranzitív pénzformák közé sorolhatók, mivel a súlyuk nagyjából egységes, és túlságosan sok készült belőlük ahhoz, hogy csupán vallási vagy dekorációs célokat szolgáljanak. Keiji Matsumura régész rámutatott, hogy a Mumon ginsen érméket vagy eltemették, vagy kidobták. Ez utóbbi nehezen elképzelhető egy olyan értékes fém esetében, mint az ezüst. Matsumura szerint ezek az érmék valószínűleg rituális tárgyként is használatosak lehettek, például oltárok kellékeiként, és nem kizárólag fizetőeszközként funkcionáltak. Az ásatási helyszínekről származó bizonyítékok alapján az érmék keletkezése és rendeltetése továbbra is érdekes kutatási területet biztosít a japán numizmatika és régészet számára.

Felhasznált források:

wikipedia.org, Mumonginsen

kyohaku.go.jp, 無文銀銭と和同開珎―日本最古のコイン―（むもんぎんせんとわどうかいほう（ちん）―にほんさいこのこいん―）

pref.tottori.lg.jp, 鳥取県で見つかった「和同開珎」について