II. világháborús nemzeti hősök helyett, egy majomevő sas lesz látható a Fülöp-szigeteki 1000 pesós bankjegyen!

Hirdetés

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés

A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc

A Bangko Sentral ng Pilipinas (BSP) december 11-én, mutatta be az új 1000 pesós bankjegy új dizájnját, amely majd 2022 áprilisában lesz forgalomba helyezve.

A régi bankjegyeken II. világháborús nemzeti hősök arcképe volt látható, Vicente Limet, Josefa Llanes Escodát és Jose Abad Santos. Az újságírok kérdésére, hogy miért történik a csere, Benjamin Diokno, a BSP elnöke ennyit mondott:

Az új sorozat a Fülöp-szigetek állat- és növényvilágára fog összpontosítani.

A bankjegy előlapján egy Majomevő sas (Pithecophaga jefferyi) feje és a szampaguita virág, a nemzeti madár és a nemzeti virág lesz látható.

A bankjegy hátoldala nagyrészt érintetlen marad, kivéve a sampaguita virágot, a Fülöp-szigetek címerét és a BSP logót, amelyek felkerültek ide, és egyébként az előlapon is megtalálhatóak. A bankjegy polimerre lesz nyomtatva.

Ezt fogja váltani:

Hirdetés

A II. világháború hőseinek családjait feldühítette a döntés.

„Olyan ez, mint újra megölnénk ezt a három embert, és fájdalmasabb, mint amit a japánok tettek, mert azok, akik újratervezik a bankjegyet, filippínók” – mondja Josefa Llanes, Escoda leszármazottja.

Vicente Lim IV, Lim dandártábornok dédunokája szerint, a legtöbb filippínó már az újratervezés előtt sem tudta pontosan ki a három mártír a bankjegyeken. Éppen ezért is hangsúlyozta, hogy a képek megjelenítése fontos, és hatással van a hősiességükre való emlékezésre.

„A bankjegyek bepillantást engednek a Fülöp-szigetek történelmébe, még akkor is, ha a lakosság csak futólag érdeklődik iránta. Nincs semmi problémám a nemzeti madarunkkal és nemzeti virágunkkal, és mindenképpen támogatom az ilyen nemzeti kincsek iránti tudatosságot. Azonban ezeknek az 1000 pesos bankjegyen való elhelyezése annak az árán történik, hogy eltöröljük az utolsó néhány (mindenütt jelenlévő) mód egyikét, amelyeken keresztül emlékezünk és tiszteljük a mesés múltunkat, és azokat a hősöket, akik mártírhalált haltak a hazánkért” – mondta Lim