Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott.
Posted in

„Hozzátok haza az aranyunkat!” – követelik Németországban, attól tartva, hogy Donald Trump „ellopja”!

A német aranykészlet egyharmada továbbra is az Egyesült Államokban van – de meddig még? És vajon mennyire biztonságos ez a vagyon Donald Trump elnöksége alatt? A világ válságokkal teli korszakát éli, és úgy tűnik, a befektetők egyre inkább az aranyhoz fordulnak menedékként. A nemesfém ára soha nem látott magasságokba szökött: egy uncia már 3100 amerikai dollárba kerül. Bár hozamot nem termel, az arany stabilitást, biztonságot jelent – főleg olyan bizonytalan politikai időkben, mint amilyeneket Donald Trump és Vlagyimir Putyin fémjelez.

A németek aranya: túl messze van Frankfurtól?

Németország a világ második legnagyobb aranytartalékával rendelkezik: összesen 3375 tonnával ( 267 682 darab, egyenként 12,5 kilogrammos rúd, 2024. december 31-i állapot szerint ), amelyből több mint 1236 tonna ( német aranykészlet jelentős része – több mint egyharmada )  még mindig New Yorkban van. Ez mai árfolyamon kb. 315 milliárd eurót ér, ami nem más, mint a német adófizetők pénze, csak épp tömbformában. Nem csoda, hogy egyre többen sürgetik az arany hazaszállítását. Michael Jäger, az Európai Adófizetők Szövetségének elnöke szerint: „Hozzuk haza a német aranyat!” Franciaország már rég hazavitte a sajátját – akkor Németország mire vár?

Az őrzés ( tárolás ) helye ( 2017-es adatok ) Mennyiség
Deutsche Bundesbank,
Frankfurt am Main
1619 tonna 47,9%
Federal Reserve Bank, New York 1236 tonna 36,6%
Bank of England, London 432 tonna 12,8%
Bank of France, Párizs 91 tonna 2,7%
Összességében 3378 tonna 100,0%

Miért nem Németországban van?

A válasz a második világháború utáni időszakban keresendő. Ahogy Németország exportálta a „bogarakat” – azaz a Volkswageneket – az Egyesült Államokba, arany formájában fizették ki a kereskedelmi többletet. A FED széfjéből egy-egy aranyrudat egyszerűen áthelyeztek a Bundesbank rekeszébe – ugyanott, csak másik polcra. Így gyűlt össze évtizedek alatt ez a hatalmas mennyiségű arany az Egyesült Államokban. Ma azonban más szelek fújnak. A világpolitikai helyzet folyamatosan változik, a vámháborúk réme újra felütötte fejét, Trump pedig már korábban is a német exporttöbbletet támadta. És ha ő újra az Ovális Irodába költözik – ami nem is olyan valószínűtlen –, vajon milyen garanciák védik majd a német aranyat?

Illusztráció a cikkhez ( A kép forrása: © Frank Rumpenhorst )

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az 1640-es években Mihály orosz cár „halálos bűnnek” nyilvánította a dohányzást, és súlyos büntetéseket alkalmazott érte, például ostorral verette az elkövetőket, vagy levágatta az ajkakat, illetve az orrot.

Trump és a FED: barátok vagy ellenségek?

Donald Trump gyakran bírálta a FED függetlenségét, és többször is nekiment saját kinevezettjének, Jerome Powellnek. Trump célja mindig is az volt, hogy a jegybankot közelebb hozza a Fehér Házhoz – ez pedig komoly aggodalmat kelt a pénzügyi világban. Ha a FED elveszíti függetlenségének akár csak egy részét is, az beláthatatlan következményekkel járhat – nemcsak az amerikai gazdaságra, de a német aranytartalékokra is. Jogi garanciák ide vagy oda, az arany csak akkor van biztonságban, ha azt saját területen őrzik – véli az Európai Adófizetők Szövetsége. Legalább egy alapos revíziót kérnek: ellenőrizni, hogy a raktáron lévő rudak valóban megvannak-e, valódiak-e, és megfelelnek-e a nemzetközi szabványnak.

Fort Knox árnyékában

A bizalmatlanság nem egyoldalú. Trump és Elon Musk nyíltan kétségbe vonták, hogy az amerikai aranykészlet – például Fort Knoxban – valóban ott van, ahol mondják. Ha már az amerikai kormány sem tud teljes bizonyossággal nyilatkozni saját aranytartalékáról, akkor mit várhatunk tőlük, ha egy másik ország vagyonáról van szó? A német pénzügyi vezetés – élén a Bundesbankkal – eddig visszafogott volt, de az aggodalmak egyre nőnek. Klaus Rosenfeld, a Schaeffler-csoport vezérigazgatója szerint Németország nem függhet kizárólag egyetlen gazdasági térségtől – még az Egyesült Államoktól sem.

„Bízzunk, de ellenőrizzünk”

Ez a mondás most különösen időszerű. A német állam épp most fogadott el egy gigantikus, 500 milliárd eurós adósságcsomagot. Egy ilyen pénzügyi környezetben alapvető fontosságú lenne, hogy a nemzeti aranytartalékok – ha kell – azonnal elérhetőek legyenek, és ne egy másik kontinens politikai szeszélyeitől függjenek. Thorsten Polleit közgazdász, a Bayreuthi Egyetemről, nem lát azonnali veszélyt, de elismeri: „Egy alapos felülvizsgálat mindenképp jó és fegyelmező hatású lépés lenne.” Trump, az „America First” jelszavával, már bizonyította, hogy ígéreteit komolyan gondolja. A kérdés az: a német arany vajon mennyire van biztonságban egy olyan Amerikában, ahol az elnök a saját jegybankját sem kíméli?

Hirdetés