Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Heti makronaptár – költségvetési és munkaerőpiaci adatok is jönnek az újév első hetén

Budapest, 2023. január 1., vasárnap ( MTI ) – A jövő héten jelenik meg a statisztika a kormányzati szektor harmadik negyedévi egyenlegéről, az októberi keresetekről, a novemberi ipari termelői árakról, illetve a foglalkoztatottságról, a kiskereskedelemről és a munkanélküliségről is.  

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH) a kormányzati szektor harmadik negyedévi egyenlegének adatait. A második negyedévben 371 milliárd forint, a GDP 2,3 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. Az egyenleg 282 milliárd forinttal, 2,5 százalékponttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Szerdán az októberi keresetek számait teszi közzé a KSH. Szeptemberben a bruttó átlagkereset éves viszonylatban 17,8 százalékkal 504 100 forint forintra nőtt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb, 347 500 forint volt.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Eiffel-torony eredetileg Barcelonának készült. Az Eiffel-torony otthonosan néz ki Párizsban, és a legnépszerűbb turisztikai látványosság a francia városban – de nem ott kellene lennie! Amikor Gustav Eiffel bemutatta a tervet Barcelonának, a város túl rondának gondolta. Ezért az 1889-es párizsi nemzetközi kiállításon "ideiglenesen" lett bemutatva, de azóta is ott van.

Csütörtökön az ipari termelői árak novemberi adatait jelenteti meg a hivatal. Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek.

A KSH pénteken a novemberi foglalkoztatottsági, kiskereskedelmi és munkanélküliségi számokat hozza nyilvánosságra. A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma októberében 4 millió 705 ezer volt, 17 ezerrel több, mint egy éve. A kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal nőtt októberben az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. A munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt októberben. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint augusztus-októberben a 15-74 éves munkanélküliek száma 10 ezerrel, 174 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.

Hirdetés