Heti makronaptár – Kamatdöntő ülést tart az MNB és megjelennek a legfrissebb munkerőpiaci, kereseti adatok is jövő héten

Hirdetés

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés

A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

Budapest, 2022. január 23., vasárnap (MTI) – A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács idei első kamatdöntő ülése tarthat számot, emellett kereseti, munkaerőpiaci statisztikákat közölnek.

Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A legutóbbi, tavaly decemberi ülésén a tanács 30 bázisponttal 2,40 százalékra emelte az alapkamatot, erről egyhangúlag, 9 szavazattal döntöttek. Ahogy az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 4,4 százalékra, az egynapos betét kamatának 2,4 százalékra emeléséről is.

Alapkamat változása Magyarországon, az utóbbi pár évben

Alapkamat változása Magyarországon, a 90-es évektől, napjainkig

numizmatikamagyarorszag.hu vélemény: Az MNB, élén Matolcsy Györggyel, véleményünk szerint nagyon helyesen, és gyorsan reagált az inflációs veszélyre, de még lehet, hogy így sem érik majd el a kívánt eredményeket. Valószínűsíthető, hogy további emelések várhatóak, amennyiben “komolyan” gondolják az infláció elleni küzdelmet. A nem hazánkban történő gazdasági események, infláció alakulása, nagyban nehezítheti az MNB dolgát. Mire is gondolok? Például ha Erdogan hibás intézkedési miatt teljesen összeomlik Törökország, az közvetve akár ránk is lehet negatív hatással. Véleményünk szerint, amennyiben nem lesz egységes a központi bankok szigorítása ( A FED-nek, és EKB-nak is el kell kezdenie a szigorítást! ), hosszabb ideig fog tartani letörni az inflációt, és növekszik az esélye, egy súlyosabb gazdasági visszaesésnek, ne adj isten, recessziónak.
Hirdetés

A 2021 december 14-i kamatmeghatározó ülésének rövidített jegyzőkönyve szerint az alapkamat-emelési ciklus – a novemberi lépéssel megegyező 30 bázispontos – folytatása biztosítja a kiszámíthatóságot, miközben a rendkívül gyorsan változó pénz- és árupiaci környezetben a jegybank az egyhetes betéti eszköz segítségével a továbbiakban is gyorsan, rugalmasan és a szükséges mértékben reagálhat a rövid távú inflációs hatásokra. Az aszimmetrikus kamatfolyosó növeli a jegybank mozgásterét és biztosítja a kellő rugalmasságot – áll a jegyzőkönyvben. A monetáris tanács tagjai kiemelték annak fontosságát, hogy az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépüljenek az MNB alapkamat-emelési ciklusába is. Ezt biztosítandó az alapkamat 2022-ben felzárkózik és ismét összeér az egyhetes betéti ráta szintjével. Az MNB – ahogy az előző három héten, most január 20-án csütörtökön is – az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel 4. hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek tavaly novemberi alakulását. Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 8,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 431 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 286 800 forint volt. A 6,5 százalékos októberi inflációval számolva a reálkeresetek 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A múlt év első tíz hónapjában 2021. január-októberben a bruttó átlagkereset 428 900, a nettó átlagkereset 285 200 forintot ért el, mindkettő 8,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 3,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.

Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség legfrissebb, tavaly decemberi mutatóit közli a KSH. Tavaly novemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember-novemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezret tett ki, 70 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 14 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt. Tavaly szeptember-novemberben a 15-74 éves munkanélküliek száma 25 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent.

Hirdetés

Heti makronaptár – Kamatdöntő ülést tart az MNB és megjelennek a legfrissebb munkerőpiaci, kereseti adatok is jövő héten

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?

Itt is megtalálsz minket