Franciaország 2028-ra egy új, fokozott biztonságú börtön megnyitását tervezi Francia Guyanában, az Amazonas sűrű esőerdejének mélyén

Franciaország 2028-ra egy új, szigorúan őrzött börtönt tervez nyitni Francia Guyana területén, az Amazonas sűrű dzsungelében – jelentette be Gérald Darmanin, a francia igazságügyi miniszter. A 400 millió eurós beruházás révén egy 500 férőhelyes büntetés-végrehajtási intézet jön létre, amelyből 60 férőhelyet egy rendkívül szigorúan őrzött szárny számára különítenek el. Itt kapnak helyet a legsúlyosabb kábítószer-kereskedelem miatt elítélt rabok, valamint a radikalizálódott fogvatartottak.

„Úgy döntöttem, hogy Franciaország harmadik szigorúan őrzött börtönét Francia Guyanába építtetem. Hatvan férőhely, rendkívül szigorú börtönrendszer, és egy cél: a legveszélyesebb kábítószer-kereskedők elzárása” – nyilatkozta Darmanin a JDD című lapnak egy francia guyanai látogatása során. Az igazságügyi minisztérium megerősítette az AFP francia hírügynökségnek is, hogy a 60 szigorúan őrzött helyből 15-öt iszlamista vagy radikalizálódott személyek számára tartanak fenn. Saint-Laurent-du-Maroni városa, amely több mint 6000 kilométerre fekszik Párizstól, stratégiai helyszín a dél-amerikai kábítószer-kereskedelem szempontjából. Ez az a pont, ahol Brazíliából érkező csempészek gyakran próbálnak felszállni a Párizsba tartó járatokra, gyakran kokainnal a csomagjukban vagy testükben, amit a szomszédos Suriname-ból szereztek be. A városnak történelmi jelentősége is van, hiszen az egykori francia büntetőtelep kikötője volt, ahol 1850 és 1938 között a francia szárazföldről érkező elítéltek érkeztek.

Gérald Darmanin, az új belügyminiszter az Élysée-palotában, 2020 július 7-én. ( A kép forrása: Benoit Tessier/Reuters )

„A stratégiám egyszerű: a szervezett bűnözést minden szinten felszámolni. Ez a börtön kulcsfontosságú eleme lesz a kábítószer-kereskedelem elleni harcnak” – hangsúlyozta Darmanin. A miniszter célja, hogy a legveszélyesebb bűnözők teljesen elszigetelődjenek bűnözői hálózataiktól, így „többé nem tudnak kapcsolatba lépni bűntársaikkal”. A JDD értesülései szerint a börtönépítési engedély kiadása még a prefektus aláírására vár, de a projekt megvalósítása már előkészítés alatt áll. Darmanin januárban bejelentette, hogy a „száz legnagyobb kábítószer-kereskedőt” különítik el egy olyan börtönben, amelyet előzetesen kiürítenek, hogy megakadályozzák őket abban, hogy cellájukból tovább irányítsák bűnös ügyleteiket.

Francia Guyana Dél-Amerika északkeleti partján fekszik, 83 534 négyzetkilométeres területével az Amazonas-medence sűrű esőerdői borítják. Északon az Atlanti-óceán mossa partjait, nyugaton Suriname, keleten és délen pedig Brazília határolja. Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és jelentős csapadékkal, amely gazdag növény- és állatvilágot eredményezett, a világ egyik legérintetlenebb őserdeje itt található. Fővárosa Cayenne, amely az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. A területet eredetileg a karib és arawak törzsek lakták, mielőtt a 15. század végén az európai felfedezők megérkeztek volna. Az első európaiak, főként spanyolok és portugálok, rövid ideig tartózkodtak a vidéken, de az első tartós gyarmatosítók a franciák voltak, akik 1604-ben alapították meg első telepüket. A gyarmatosítás azonban kezdetben kudarcok sorozatát hozta: a dzsungel betegségei, az őslakosok ellenállása és az ellenséges európai hatalmak támadásai megnehezítették a francia jelenlét megszilárdítását. A 19. század közepén Francia Guyana hírhedtté vált, amikor 1852-ben a francia kormány büntetőkolóniává alakította. A legismertebb büntetőtelep a Sátán-sziget volt ( Îles du Salut ), ahol politikai foglyok, köztörvényes bűnözők és ismert személyek, mint Alfred Dreyfus is raboskodtak. A kíméletlen éghajlat, az embertelen körülmények és az emelkedő halálozási arány miatt a büntetőtelep a “halál szigetévé” vált, és 1938-ig működött.

Korabeli képeslap: Île de Ré, Saint-Martin – Kényszermunkások beszállása Guyanába.

Francia Guyana 1946-ban hivatalosan is Franciaország tengerentúli megyéjévé vált, ami azt jelentette, hogy a terület Franciaország szerves része lett, lakói francia állampolgárságot kaptak, és a francia törvények érvényesültek. Ezután jelentős infrastrukturális fejlesztések indultak, különösen a fővárosban, Cayenne-ben. A 20. század második felében Francia Guyana stratégiai szerepe megnőtt az 1968-ban megnyílt Kourou-i Űrközpont miatt, amely az Európai Űrügynökség ( ESA ) és az Arianespace rakétakilövő állomása.

Érdekesség:  Henri Charrière „Pillangó” című önéletrajza egyike a legismertebb történeteknek, amelyek a francia guyanai büntetőkolónia sötét világát tárják fel. Charrière, akit becenevén „Pillangónak” hívtak, egy hamisan elítélt francia férfi volt, akit kényszermunkára ítéltek a hírhedt Francia Guyana-i büntetőtelepen. Élettörténetét először 1969-ben jelentette meg „Papillon” című önéletrajzi könyvében, amely 21 héten át vezette a francia bestsellerlistákat, és azóta világszerte több mint 13 millió példányban kelt el, 30 különböző nyelvre lefordítva. A „Pillangó” története nem csupán egy ember küzdelme a szabadságért, hanem egyben a francia gyarmati igazságszolgáltatás és a kényszermunkatelepek embertelen rendszerének éles kritikája is. A francia guyanai büntetőkolónia, ahová több mint 80 000 foglyot küldtek, hírhedt volt kegyetlen körülményeiről. A legtöbb rab számára ez az „élő pokol” jelentette az utolsó állomást, ahonnan kevesen tértek vissza Franciaországba. A „Pillangó” sikere révén Charrière története nemcsak az olvasók millióit ragadta magával, hanem a filmkészítők figyelmét is felkeltette. 1973-ban készült el a „Papillon” című film, amelyben Steve McQueen alakította Charrière-t, míg Dustin Hoffman a társa, Louis Dega szerepét játszotta. A film forgatókönyvét Dalton Trumbo és Lorenzo Semple Jr. írta, és az évek során kultikus státuszt ért el. 2017-ben újabb filmadaptáció készült Michael Noer rendezésében, amelyben Charlie Hunnam játszotta Henri Charrière-t, míg Rami Malek Louis Degát. Az új verzió modern megközelítést alkalmazott, mégis hű maradt az eredeti történet szellemiségéhez: a szabadságvágy, a barátság és az emberi kitartás ünnepléséhez. Charrière számára a szabadulás nem csupán fizikai szökést jelentett. 1970-ben a francia Igazságügyi Minisztérium hivatalosan is engedélyezte, hogy visszatérjen Franciaországba, ahol élete hátralévő részét szabad emberként élte le. Ezzel szemben a francia guyanai büntetőtelep, amely oly sok fogoly életét tette pokollá, nem élte túl őt: 1953-ban végleg bezárták. A „Pillangó” története a mai napig a kitartás, a szabadságvágy és az emberi szellem erejének ikonikus szimbóluma maradt, miközben sötét emlékeztetőként szolgál a gyarmati múlt kegyetlenségeiről.

Korabeli képeslap: Île de Ré, Saint-Martin – Kényszermunkások indulása Guyanába, a büntetőtelep elhagyása.

Francia Guyana 1946-ban hivatalosan is Franciaország tengerentúli megyéjévé vált, ami azt jelentette, hogy a terület Franciaország szerves része lett, lakói francia állampolgárságot kaptak, és a francia törvények érvényesültek. Ezután jelentős infrastrukturális fejlesztések indultak, különösen a fővárosban, Cayenne-ben. A 20. század második felében Francia Guyana stratégiai szerepe megnőtt az 1968-ban megnyílt Kourou-i Űrközpont miatt, amely az Európai Űrügynökség ( ESA ) és az Arianespace rakétakilövő állomása. Ez a létesítmény gazdasági fellendülést hozott, hiszen az űripar munkahelyeket teremtett és nemzetközi jelentőséget adott a területnek. Francia Guyana gazdasága ma is nagymértékben függ a francia állami támogatástól és a Kourou-i Űrközponttól. Emellett az aranybányászat, a mezőgazdaság ( cukornád, rizs ) és a halászat fontos gazdasági ágazatok. A terület azonban társadalmi problémákkal is küzd, beleértve a szegénységet, a magas munkanélküliséget és az illegális aranybányászatot, amely komoly környezeti károkat okoz. Francia Guyana a mai napig Franciaország szerves része, képviselői helyet foglalnak el a francia parlamentben, és a terület az Európai Unió része.

Az egykori büntetőtelep napjainkban turistalátványosság. A fenti képen az egyik viszonylag épen megmarad épület látható, 2016 ( A kép forrása: tripadvisor.com )

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )