ESEMÉNYFIGYELŐ

Éremgyűjtő találkozók, börzék, aukciók, kiállítások, előadások, egyéb események listája, naptári megjelenítésben!

Figyelem! Kérünk mindenkit, javasoljuk, hogy a pontos részletekről minden esetben érdeklődjetek, egyeztessetek, az esemény szervezőivel! Az oldalunkon található információk pontosságáért nem tudunk felelősséget vállalni, azok elsősorban tájékoztató jellegűek.

HÉTFŐKEDDSZERDACSÜTÖRTÖKPÉNTEKSZOMBATVASÁRNAP

1

VASÁRNAP

1

 

 

2

HÉTFŐ

2

 

 

3

KEDD

3

 

 

4

SZERDA

4

 

 

5

CSÜTÖRTÖK

5

 

 

6

PÉNTEK

6

 

 

7

SZOMBAT

7

 

 

8

VASÁRNAP

8

 

 

9

HÉTFŐ

9

 

 

10

KEDD

10

 

 

11

SZERDA

11

 

 

12

CSÜTÖRTÖK

12

 

 

13

PÉNTEK

13

 

 

14

SZOMBAT

14

 

 

15

VASÁRNAP

15

 

 

16

HÉTFŐ

16

 

 

17

KEDD

17

 

 

18

SZERDA

18

 

 

19

CSÜTÖRTÖK

19

 

 

20

PÉNTEK

20

 

 

21

SZOMBAT

21

 

 

22

VASÁRNAP

22

 

 

23

HÉTFŐ

23

 

 

24

KEDD

24

 

 

25

SZERDA

25

 

 

26

CSÜTÖRTÖK

26

 

 

27

PÉNTEK

27

 

 

28

SZOMBAT

28

 

 

29

VASÁRNAP

29

 

 

30

HÉTFŐ

30

 

 

31

KEDD

31

 

 



Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?