A bolgár Belügyminisztérium jelentése szerint egy római kori szarkofágot fedeztek fel véletlenül a Szent Konstantin és Heléna nevű várnai üdülőhely partján. Egy volt rendőr, aki éppen a környéken nyaralt, vette észre a szarkofágot, és jelentette július 23-án a helyi rendőrőrsön. A felügyelet nélkül hagyott műtárgy egy újonnan épült, de még nem működő komplexum közelében volt megtalálható.
A Régészeti Múzeum szakemberei és a Kulturális Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Főigazgatóságának képviselője megvizsgálták a helyszínt ( Szent Konstantin és Heléna ( Sveti Konstantin és Elena ) üdülőhely strandja ). Megállapították, hogy a szarkofág a római korból, az i.sz. 2-3. századból származik, és gazdag domborművekkel van díszítve. Mérete körülbelül 90 x 235 x 75 cm, és díszítései között füzérek, állatfejek, rozeták, labrisszok ( kétélű fejsze ) és egyéb motívumok találhatók.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A nehéz műtárgyat további vizsgálatok céljából a várnai Régészeti Múzeumba szállították. A Belügyminisztérium nem adott ki további információkat arról, hogyan került a szarkofág a tengerpartra. Az ügyet a Várnai Járási Ügyészségen jelentették, és a nyomozás folyamatban van. A bolgár “24 Hours” sajtó szerint a szarkofágot eredetileg asztalnak szánták, mivel egy modern márványfedéllel találták meg, amely három fülkével rendelkezik. Milen Marinov, a várnai történelmi múzeum restaurátora szerint a szakértők azt gyanítják, hogy a szarkofágot úgy alakították át, hogy illeszkedjen a fedélhez, és homlokzatfestékkel festették le, amit most tisztítanak.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?