Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök Varsóban bocsánatot kért a második világháború során elkövetett német bűntettekért, a varsói felkelés 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Steinmeier hangsúlyozta, hogy a németek tisztában vannak történelmi felelősségükkel, és soha nem szabad elfelejteniük, amit elkövettek. Kiemelte, hogy a német és lengyel kormány között szoros párbeszéd folyik egy Berlini Német-Lengyel Ház létrehozásáról, amely a lengyel áldozatok emlékhelyeként szolgálna. Emellett több más intézkedés is folyamatban van, amelyek a német megszállás még élő áldozatainak szólnak.
A második világháborús német jóvátétel kérdése azonban továbbra is megoldatlan, noha az előző lengyel kormány 6,2 ezer milliárd zlotyra becsülte a háborús károkat, és kompenzációt követelt Németországtól. Donald Tusk, a jelenlegi lengyel miniszterelnök ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy jogi szempontból ez az ügy már lezártnak tekinthető, de erkölcsi, pénzügyi elégtétel soha nem történt.
Steinmeier szövetségi elnök ( A kép forrása: © pa/dpa )
A megemlékezésen Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a varsói felkelés Lengyelország függetlenségének erkölcsi alapját képezi. Duda kiemelte, hogy a mostani orosz-ukrán konfliktusra utalva azért találkoznak, hogy emlékeztessenek: soha többé ne történjen megszállás, legyen az német, szovjet, vagy orosz. Emlékeztetett arra is, hogy a szabad világ nem engedheti meg az újabb megszállást, mivel emlékszik a varsói felkelők hősiességére. A varsói felkelés 1944. augusztus 1-jétől október 3-ig tartott, és célja a német megszállók elleni küzdelem volt. A felkelők, bár a lakosság támogatta őket, végül alulmaradtak a németekkel szemben, mivel a közeledő szovjet csapatok Sztálin parancsára nem segítettek nekik. A felkelés során 18 ezer harcos halt meg, 180 ezer polgári áldozat volt, és a város jelentős részét a németek a földdel tették egyenlővé.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Kapcsolódó tartalmak
Hirdetés
