Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Luftwaffénak volt egy fő vallatója, Hanns Scharff, akinek a taktikája az volt, hogy a lehető legkedvesebb legyen. Scharff legjobb taktikája a foglyok információszerzésére a következők voltak: természetjárás őrök jelenléte nélkül, házi ételek sütése, viccek mesélése, sörivás és délutáni tea ismert német pilótákkal. "Kihallgatásai" annyira sikeresek voltak, hogy az amerikai hadsereg később beépítette módszereit, saját oktatási rendszerébe.
Posted in

Egy újabb, 2000 éves, elszenesedett tekercset sikerült fizikai kibontás nélkül elolvasni a mesterséges intelligencia segítségével! Íme, mit rejtett a szövege!

Majdnem kétezer évvel ezelőtt a Vezúv kitörése elpusztította az ókori római városokat, köztük Herculaneumot is. A vulkáni hamu és törmelék azonban nemcsak pusztítást hozott: egy különleges könyvtárat is megőrzött az utókor számára. A város romjai között talált elszenesedett papirusztekercsek évszázadokon át megfejthetetlen rejtélyt jelentettek a kutatók számára, mivel a tekercsek kibontása többnyire azok teljes megsemmisülésével járt. Most azonban a modern technológia, a számítógépes képalkotás és a mesterséges intelligencia segítségével sikerült virtuálisan kibontani és részben elolvasni egy ilyen tekercset. A felfedezés új korszakot nyithat az ókor elveszett irodalmi örökségének feltárásában.


A megfejtett tekercs, a PHerc. 1667 jelzésű papirusz, egyike annak a több száz tekercsnek, amelyeket az ókori Herculaneumban találtak. A várost Kr. u. 79-ben temette maga alá a Vezúv kitörése. A tekercsek egy olyan villából kerültek elő, amelyet a kutatók szerint valószínűleg Julius Caesar apósának tulajdonítottak. A gyűjtemény különleges jelentőségű, mivel ez az egyetlen ismert, nagyobb méretű könyvtár, amely fennmaradt a klasszikus ókorból. A tekercseket a 18. században fedezte fel egy olasz földműves, ám állapotuk miatt évszázadokon keresztül szinte lehetetlennek tűnt a tartalmuk megismerése. A vulkáni hő hatására a papiruszok teljesen elszenesedtek, így rendkívül törékennyé váltak. A kutatók az idők során számos módszerrel próbálták kibontani őket: súlyokkal, vegyszerekkel, különböző gázokkal és mechanikai eljárásokkal is kísérleteztek. Ezek azonban gyakran további sérüléseket okoztak, sőt néhány tekercset teljesen tönkretettek. Ennek a problémának a megoldására indult el 2023-ban a Vezúv Kihívás ( Vesuvius Challenge ), amelynek célja az volt, hogy a tekercseket fizikai kibontás nélkül, digitális módszerekkel lehessen elolvasni. A kezdeményezést Brent Seales, a Kentucky Egyetem számítástechnikai professzora, valamint Nat Friedman és Daniel Gross vállalkozók indították el.

Herculaneumi papirusztekercs szkennelés alatt – a virtuális kibontás első lépése

A módszer alapja a számítógépes tomográfia ( CT ). A kutatók először részletes képeket készítenek az összecsavart, deformálódott tekercsekről. Ezután digitálisan követik a papiruszrétegek íveit, majd virtuálisan „kisimítják” azokat. A mesterséges intelligencia ezt követően megpróbálja felismerni a tintanyomokat és rekonstruálni az írott szöveget. A legújabb eredmény valódi áttörésnek számít: a kutatóknak először sikerült egy teljes tekercset virtuálisan kibontaniuk. A feltárt rész közel másfél méternyi szöveget tartalmaz, húsz oszlopba rendezve. Brent Seales szerint hosszú időn keresztül ezek a szövegek fizikailag megőrződtek ugyan, de szellemi értelemben hozzáférhetetlenek voltak. A mesterséges intelligencia, a fejlett képalkotás és a klasszikus ókort kutató tudományok együttműködésének köszönhetően azonban végre lehetővé vált az olvasásuk.

Kapcsolódó tartalom

A mesterséges intelligencia, kibontás nélkül elolvasott egy elszenesedett papirusztekercset, amit lehetetlen lett volna kinyitni! 

Nicolardi, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem papiruszkutatója vezette azt a kutatócsoportot, amely a gépi tanulási modellek segítségével értelmezte a szöveget. Elmondása szerint a PHerc. 1667 korábban teljesen olvashatatlannak számított. Amikor az 1980-as években részben kibontották, csak néhány elszigetelt betű volt felismerhető, a rétegek egymásra csúszása azonban eltakarta az írást. A virtuális kibontásnak köszönhetően most már hosszabb gondolatmenetek követhetők végig több szövegoszlopon keresztül. A kutatók szerint ez hatalmas változást jelent az ókori szövegek kutatásában. A kézírás és a belső utalások alapján a tekercs valószínűleg Kr. e. a 2. századból, esetleg még korábbról, a Kr. e. 3. század végéről származhat. Ez alapján a gyűjtemény egyik legrégebbi darabja lehet.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Mihail Gorbacsov féltékeny felesége miatt csak csúnya nőket mert felvenni hivatalába.

A tárgytól a szövegig. A lezárt, elszenesedett tekercs ( bal felső kép ); a röntgenszkennelés keresztmetszetei, amelyek feltárják a belsejében spirálisan feltekeredett papiruszréteget (felső rész); valamint a kibontott felület, ahol a görög írás oszlopai előtűnnek a tintanyomok digitális helyreállításával ( alsó rész ).

A PHerc. 1667 mindössze körülbelül 8 centiméter magas és 2 centiméter átmérőjű maradvány. Eredetileg nagyobb és ép tekercs lehetett, de a későbbi kibontási kísérletek során jelentősen megsérült. A most megfejtett szöveg valószínűleg filozófiai értekezés, amely az erkölccsel, a művészetekkel és az emberi viselkedéssel foglalkozik. A kutatók szerint erősen kapcsolódik a sztoikus filozófiához. A szövegben szerepel a sztoikus gondolkodás egyik fontos fogalma, a „hormé”, vagyis az ösztönzés, késztetés. Az ismeretlen szerző arra figyelmeztethetett, hogy az emberi viselkedés szabályozásának hiánya káros szenvedélyekhez és a helyes céloktól való eltéréshez vezethet. A sztoikus filozófia másik központi fogalma, a „phronészisz”, vagyis a gyakorlati bölcsesség szintén megjelenik. A sztoikusok ezt tartották az egyik legmagasabb erénynek.

Mivel a papirusz sérült, a kiolvasott szöveg töredékes, és több helyen hiányos ott, ahol az eredeti felület elveszett. Ennek ellenére kétezer év után először több részlet is jól olvashatóvá vált:

„…vizsgálni fogunk valamit, de nem ragadhatjuk meg, ha valamilyen módon eltávolodunk önmagunktól és saját természetünktől…”

„Miután… kutatással és tanulással a végsőkig megfeszítettük erőinket… és ugyanazzal a gyakorlati bölcsességgel rendelkezünk…”

„…mivel ezek számunkra a javak, az ellentétes rosszakból sem származhat semmi jó – még kevésbé szép –, sem pedig semmi rossz – még kevésbé csúnya –, és boldogság sem…”

A görög eredeti alapján fordítva; a teljes, oszloponkénti szövegátirat a kutatói előzetes kiadványban található.

Egy másik tekercs, a PHerc. 139 vizsgálata során szintén jelentős eredmény született. A kutatók a megégett rétegek között ki tudták olvasni a következő címet: „Philodémosz: Az istenekről, VIII. könyv”. Ez azt bizonyítja, hogy a görög filozófus műve legalább nyolc könyvből állt, míg korábban csak az első rész létezéséről volt tudomás. A Vezúv Kihívás az elmúlt években több hasonló eredményt is hozott. 2024-ben például sikerült megfejteni a PHerc. 172 tekercs címét és szerzőjét: Philodémosz „A bűnökről” című művét azonosították. Már 2023-ban is történelmi jelentőségű pillanatnak számított, amikor egy addig fel nem nyitott ókori papirusz első teljes szavát sikerült számítógépes módszerekkel elolvasni. A kutatók szerint a projekt most új szakaszba lépett: már nem csupán a képek elkészítése és a mesterséges intelligencia fejlesztése a cél, hanem olyan szakértők bevonása is szükségessé vált, akik képesek értelmezni, szerkeszteni és történelmi összefüggésbe helyezni a feltárt szövegeket.


A herculaneumi papiruszok története jól példázza, hogy az ókori világ öröksége néha nem elveszett, hanem csupán elrejtőzött. Ami kétezer éven át néma és olvashatatlan maradt, azt ma a tudomány és a mesterséges intelligencia együttműködésével újra megszólaltathatjuk. A Vezúv hamuja alatt fennmaradt tekercsek nem csupán történelmi dokumentumok: ablakot nyithatnak az ókori emberek gondolkodására, filozófiájára és mindennapi világára. A mostani áttörés pedig valószínűleg csak az első lépés egy sokkal nagyobb felfedezéssorozat előtt.

Hirdetés