Az ókori kereskedelem során, a Földközi-tenger térsége és az Eritreai-tenger közötti területeken kifejezetten jellemző volt a pénzhasználat is. A tengeri Adulis kikötővárosból kiindulva, amely a korabeli civilizáció egyik fő kereskedelmi központja volt, régészek olyan városokban is találtak pénzérméket, mint Kohaito ( Coloe ), Keskesse és Metera ( Belew Kelew ). Az alábbiakban, megpróbáljuk bemutatni egy nem túl régen függetlenné vált afrikai ország, Eritrea pénztörténetét, illetve az ország első saját valutáját, a Nakfa-t.
Eritrea egy kelet-afrikai ország, amely Afrika szarván helyezkedik el. Északról a Vörös-tenger és Szudán, keletről a Vörös-tenger, délről Dzsibuti és Etiópia, nyugatról pedig Szudán határolja. Az Etiópiával folytatott háborút követően Eritrea gyakorlatilag 1991-ben vált függetlenné, majd hivatalosan is elnyerte függetlenségét 1993-ban, a népszavazás után. Nem sokkal a függetlenségének elnyerése után, háború tört ki közte, és Etiópia között, Badme város hovatartozása ürügyén. Ezt nevezzük az etióp–eritreai háborúnak, ami 1998 májusa és 2000 júniusa között zajlott. A háború Eritrea és Etiópia között 2000-ben zárult le az algíri egyezmény aláírásával. Ez a megállapodás előírta egy független, ENSZ által ellenőrzött határkijelölő bizottság létrehozását, amelynek feladata volt a két ország közötti határ pontos kijelölése és megjelölése. Amíg a határkijelölés be nem fejeződött, egy 25 kilométer széles demilitarizált ütközőzónát jelöltek ki Eritrea területén, a vitatott határ mentén. Az övezetet az ENSZ békefenntartói ellenőrizték, biztosítva, hogy ne törjenek ki újabb összecsapások. Az egyezmény értelmében Etiópia visszavonult az 1998 májusában elfoglalt területeiről, és visszatért Badme környéki állásaiba. A határkijelölő bizottság döntése után, amely 2002 áprilisában hivatalosan Eritreának ítélte Badmét, az ENSZ békefenntartók megbízatásának lejárta lett volna esedékes. Azonban Etiópia nem fogadta el a bizottság döntését, és nem volt hajlandó átadni Badmét Eritreának. Emiatt a békefenntartók mandátumát meghosszabbították, hogy fenntartsák a stabilitást a határ mentén. A döntés visszautasítása miatt a feszültség továbbra is fennmaradt a két ország között, bár a diplomáciai kapcsolataikat nem szakították meg. Dzsibutival Eritreának szintén bonyolult kapcsolata alakult ki. A diplomáciai viszony 1998-ban rövid időre megszakadt, mivel Dzsibuti a háború során szoros együttműködésben állt Etiópiával. A háború után, 2000-ben a két ország helyreállította a diplomáciai kapcsolatot, de Eritrea továbbra is bizalmatlan volt Dzsibutival szemben a háború alatti szerepe miatt. 2008-ban újabb határvita alakult ki, amely újabb feszültségeket szült, és 2018-ig a kapcsolatok nem normalizálódtak. 2018 júliusában jelentős fordulat történt Eritrea és Etiópia között, amikor a két ország békét kötött, véget vetve a két évtizedes konfliktusnak. Az új békemegállapodás elismerte a korábbi határkijelölési döntéseket, és a két ország vezetése igyekezett normalizálni a kapcsolatokat. Azóta Eritrea szorosabb szövetséget épített ki Etiópiával, és 2021-től Etiópiát támogatja a tigréi konfliktusban. Eritrea katonai segítséget nyújtott az etióp kormánynak a Tigréi Népi Felszabadítási Front ( TPLF ) elleni harcban, amely szeparatista mozgalmat folytat a tigréi térség függetlenségéért. Az ország jelenleg Afrika és a világ egyik legszegényebb állama, és Észak-Koreával együtt a világ egyik legelszigeteltebb országa.
Egy férfi halad el egy megsemmisült tank mellett Edaga Hamus főutcáján, a Tigray régióban, Etiópiában 2021. június 5-én. ( A kép forrása: Yan Boechat/VOA )
Kr. u. 3. században már arany-, ezüst- és bronzérméket is vertek ezen a területen, melyeken görög és a helyi sémi nyelv, a ge’ez írása látható. Az érmehasználat különösen értékes volt az eritreai és déli vörös-tengeri térség kultúrájában, ahol egyes helyeken, például Denkalia területén ( mai Dél-Vörös-tenger régióban) a sót is használták pénzként. A korai érméken királyok portréi, valamint a nap és a holdisten szimbólumai láthatók, amelyek a napisten Alemkahhoz kötődtek a kereszténység elterjedése előtt. Később, a 6–7. században terjedő kereszténység térhódításával és a kolostorok megjelenésével a nap és hold szimbólumokat a kereszt váltotta fel. Ezeket a keresztény szimbólumokkal díszített érméket egészen Indiáig megtalálták, ami az eritreai kultúra és vallás korabeli terjedésére utal. A „soldi” és „lira” olasz, a „thaler” osztrák eredetű, míg a „dollár” az amerikai változata. A híres ezüst thaler érméken, amelyek először 1780-ban készültek Ausztriában, Mária Terézia császárné portréja látható. A császárné halála után ezeket az érméket nagy számban vásárolták meg Afrika szarvában kereskedők, akik praktikusabb megoldást kerestek a sótömbök helyett. Az érméket – Mária Terézia divatosan kivágott ruhájának képe miatt – gyorsan megkedvelték. Az 1890-es években az olaszok megpróbálták bevezetni saját lírájukat, de a későbbi Mussolini-korabeli érméket a helyi kereskedők nem fogadták el szívesen. Miután a britek a második világháború során legyőzték az olaszokat és átvették Eritrea irányítását, ismét népszerűvé vált a régi Mária Terézia érmék forgalomba hozatala, amelyek iránt akkora kereslet volt, hogy sokan felhalmozták őket, vagy Arábiába szállították. Szigorú ellenőrzéseket vezettek be, de az érmék továbbra is értékes pénzként szolgáltak az 1950-es évek végéig. A papírpénz sosem vált népszerűvé a környéken, mivel a tűz, eső, rágcsálók és kecskék miatt könnyen megsemmisültek. Számos esetben, a kecskék ették meg az elejtett, kint hagyott, vagy nem megfelelően tárolt papírpénzeket. A kecskék hajlamosak lehetnek rá, hogy időnként papírt vagy más, nem eledelnek szánt tárgyakat is megrágjanak. Mivel kíváncsi, mindenevő természetük van, gyakran próbálkoznak meg olyasmivel, amit más állatok nem ennének meg, beleértve kisebb papírdarabokat vagy akár kartont. A helyiek történelmük során, sokféleképpen nevezték a “pénz”: „kirshi”, „riyal”, „ghenzah”, „soldi”, „lira”, „thaler” és „dollár”. Ezek a nevek tükrözik a térség sokszínű kulturális hatásait: a „riyal” és „kirshi” arab eredetű szavak, míg a „ghenzah” tigrinya nyelven jelent vagyont. Eritreában ha megköszönünk valamit, a válasz „Ghenzebka/ki” – „A tied ( a te vagyonod )”. 1997-ig Eritreában az etióp birr volt a hivatalos fizetőeszköz, amikor is Eritrea történetében első alkalommal, kibocsátották a saját pénznemüket, a Nakfa-t. Az új eritreai valuta, a Nakfa bankjegyek és érmék formájában jelent meg. A Nakfa ( ISO kód: ERN; tigrinya: ናቕፋ “naḳfa”, arab: ناكفا vagy نقفة “nākfā” ) Eritrea hivatalos fizetőeszköze, amelyet 1997. november 15-én vezettek be, az etióp birr leváltásával, egy az egyben való átváltási aránnyal.
Eritrea, 100 Cents, 1997 ( A kép forrása: vcoins.com )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Hasfelmetsző Jack még gyilkolt, mikor a Nintendo-t megalapították. Hasfelmetsző Jack, a híres londoni sorozatgyilkos 1888-ban követte el gyilkosságait, illetve 1889-ben történt bűncselekményt is még az ő nevéhez fűznek. 1889. szeptember 23.-án alapították meg a japán Nintendo céget, mely akkoriban kézzel készített kártyákat értékesítettek. |
Nevét az eritreai Nakfa városról kapta, amely az eritreai függetlenségi háború első jelentős győzelmének helyszíne volt. Egy nakfa 100 centre oszlik. A nakfa bankjegyei 1, 5, 10, 20, 50 és 100 nakfa címletekben kerültek forgalomba, míg az érmék 1, 5, 10, 25, 50, és 100 cent ( 1 nakfa ) értékűek. Az egycentes érmének viszonylag alacsony értéke miatt gyakran előfordul, hogy öt centet adnak vissza, ha hat cent lenne a visszajáró, mivel az apró értékű érméket nem szívesen tartják maguknál az emberek. A nakfa érméket teljes egészében nikkelbevonatú acélból készítik. Minden érme eltérő bordázott peremmel rendelkezik, ahelyett, hogy minden címlet ugyanazt a mintát követné. Az 1 nakfa érme a „100 cent” feliratot viseli. A közös hátoldalán eritreai harcosok láthatók, amint felemelik az eritreai zászlót, a „1991” évszámmal és a „Szabadság, Egyenlőség és Igazság” jelmondattal. A nakfa bankjegyeket Clarence Holbert, az Egyesült Államok Pénz- és Nyomdaügyi Hivatalának afroamerikai tervezője készítette 1994-ben, és a német Giesecke & Devrient pénznyomda nyomtatta. A bankjegyeken Eritrea kilenc fő etnikai csoportjának ( tigrinya, tigre, rashaida, nara, afar, saho, bilen, beja, kunama ) hétköznapi emberei szerepelnek, nem pedig politikai vagy történelmi személyiségek. Az öt nakfa címlet hátoldalán egy Ficus sycomorus fa található. A valuta bevezetése óta öt sorozat bankjegyet adtak ki. Az első sorozat minden címlet esetében 1997. május 24-én jelent meg; a második sorozat csak az 50 és 100 nakfa címleteket tartalmazta, és 2004. május 24-i dátummal jelent meg; a harmadik sorozat szintén csak az 50 és 100 nakfa bankjegyekből állt, és 2011. május 24-én adták ki. A negyedik sorozat csak a 10 és 20 nakfa címleteket tartalmazta, és 2012. május 24-i dátumú volt ( május 24. Eritrea függetlenségi napja ). A jelenlegi, ötödik bankjegysorozat, amely az összes korábbi bankjegyet értéktelenné tette, 2015. május 24-i keltezésű.
Eritrea, 1 Nakfa, 1997 ( A kép forrása: benimkoleksiyonum.com )
A nakfa értéke az amerikai dollárhoz van kötve, amelyben 1 USD = 15 nakfa árfolyamot rögzítettek. Korábban, még nem pontosan meghatározott időpontban 1 USD = 13,50 nakfa árfolyam volt érvényben. A valutát ugyanakkor nem lehet teljesen konvertálni, így az utcai feketepiac jellemzően ugyanezen az áron kínálja a dollárt. 2015. november 18. és december 31. között az Eritreai Bank lecserélte az összes addigi nakfa bankjegyet. Ezt a lépést a hamisítás visszaszorítása, az informális gazdaság felszámolása, valamint elsősorban a szudáni embercsempészek tevékenységének megakadályozása érdekében tették, akik a nakfát használták fizetőeszközként az Európába irányuló migráció során. Az ország jelentős pénzkészletei így Eritreán kívüli felhalmozott állományokban kerültek raktározásra. A valutacsere tervét szigorúan titokban tartották, hogy a csempészek ne tudják visszavinni és átváltani régi pénzüket. 2016. január 1-jén a régi bankjegyek megszűntek hivatalos fizetőeszközként, így az országon kívüli készletek értéktelenné váltak. A helyi valuta bevezetésének gazdasági indokai között szerepelt, hogy Eritrea a közös pénznem időszakában nem gyakorolhatott saját monetáris politikát, és az etióp nemzeti bank döntései kizárólag Etiópia érdekeit szolgálták. Eritrea így első alkalommal rendelkezik saját valuta- és devizapolitikai önállósággal. A bank azóta piaci alapú gazdaságpolitikát vezetett be, megszüntette a devizabejelentési kötelezettségeket, és az exportőrök teljes mértékben megtarthatják devizabevételeiket. A rögzített árfolyamot felváltotta egy irányított lebegtetési rendszer, amely új korszakot nyitott Eritrea gazdasági történetében.
Kapcsolódó tartalom
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?