Eddig ismeretlen középkori vár nyomaira bukkantak Svájcban

Eddig ismeretlen középkori vár nyomaira bukkantak Svájcban, Thurgau kanton területén, nagy felbontású LiDAR-térképek elemzése során. A Töbeli nevű részen azonosították az erősség maradványait, amikor jellegzetes felszíni alakzatokat kerestek. Két kisebb fennsíkot találtak, amelyeket meredek, mesterséges védőárkok vesznek körül.

A régészek szerint ezek tipikus ismertetőjegyei az úgynevezett motte-and-bailey típusú váraknak, a középkori erődítések egyik korai formájának. Ezeket viszonylag gyorsan és szakképzetlen munkaerővel is fel lehetett építeni, ezért a 10. századtól kezdve elterjedtek Észak-Európa-szerte, elsősorban a franciaországi Normandiából és Anjou-ból kiindulva. Az ilyen várak két fő részből álltak: a motte egy mesterséges domb, amelynek tetején fa vagy kőből készült torony állt, mellette pedig egy vagy több udvarszerű, palánkkal erősített terület, az úgynevezett bailey helyezkedett el.

A frissen azonosított töbeli középkori várhely nagyjából így nézhetett ki. ( A kép forrása: Thurgau Kantoni Régészeti Hivatal )

Miután a LiDAR-adatok alapján sikerült azonosítani a terepalakulatokat, a thurgaui kantoni régészeti hivatal engedélyezett helyszíni vizsgálatot végzett. Ennek során egy kis kerámiatöredék, több vas tárgy és három középkori nyílhegy került elő. Írott források szerint a töbeli várat 1079-ben rombolták le, amikor Reichenau apátja, II. Eckehard és St. Gallen apátja, III. Ulrich között fegyveres konfliktus bontakozott ki. A később a Ittingeni urak által újjáépített erőd pontos helyét azonban a korabeli dokumentumok nem jelölték meg. A szakértők évtizedek óta vitatkoznak az Ittingenhez köthető vár tényleges helyéről.

Három középkori vas lövedékhegy a töbeli vár helyéről.  ( A kép forrása: Thurgau Kantoni Régészeti Hivatal )

Három lehetséges helyszín merült fel: a warth-weiningeni Chrüzbuck várdombja, az Ittingeni kolostor területe, valamint mostantól Töbeli. További bonyodalmat okoz egy 1152-ből származó pápai oklevél, amely engedélyt ad az ittingeni szerzeteseknek egy kolostor építésére „a várukon” – ez arra utalhat, hogy a középkori erődítések egy része valóban ott állhatott, ahol ma a kolostor található. A thurgaui régészeti hivatal egyelőre nem kívánja megbolygatni a területet, hogy a lelőhely sértetlenül maradhasson a jövőbeli kutatások számára. A feltárt leletek jelenleg konzerváláson esnek át, a szakemberek pedig készülnek a részletes elemzésükre.