A pénztörténeti szakirodalomból ismert a Kossuth-, majd az Almásy-bankók megjelenése, forgalmuk. Az aprópénz hiányt nem tudták pótolni, sem úgy, hogy az 1, 2 Ft-os bankjegyeket feldarabolták, sem az 1849. év elején kiadott 15 és 30 krajcárosokkal, ezért részint köztestületek, városok különféle szükségpénzeket hoztak forgalomba. A…
Bizonyára sokan találkoztatok már Cinkből ( régies magyar nevén horgany ) készült érmével! A Cink egy fémes elem, ugynevezett átmenetifém. Neve a német Zink névből ered. Már a késő ókorből is ismerünk cink, vagy cinkkel bevont tárgyakat, Európában azonban csak i. sz. 1300 körül állították elő először. Száraz levegőn…
Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül benne a kérdés, van-e a két területnek közös része, átfedése. Bennem ez akkor merült fel, mikor a Millennium 2000 érme hátán megláttam a Naprendszer stilizált…
Egy kis arany, és ezüst piaci körkép következik. Aki figyeli a tőzsdéket, az aktuális árfolyamokat, azt hiszem érthetetlenül nézi, ahogy szinte minden eszköz értéke növekszik! A világot sújtó Covid járvány rengeteg áldozatot követelt, és számtalan gazdasági fennakadást, problémát okozott. Ezt a mindennapokban még a mai…
Néhány évtizeddel ezelőtt még csak egyetlen szomolnoki bányapénzt ismert a szakirodalom. Gohl Ödön ugyanis 1919-20-ban megjelent katalógusában – a kutatás akkori állásának megfelelően – csak a 120. számút sorolta Szomolnokhoz. Bevezetőjében megjegyezte azonban, hogy az „S betű nemcsak Selmeczbányát, hanem Szomolnokbányát is jelentheti;… mert alig…
Az újkor előtti nagy birodalmakkal foglalkozó történészek gyakran fogalmaztak meg olyan véleményt, hogy „a birodalom” meglehetősen „lusta” képződmény, mert a politikai hatalom birtokosainak nem áll érdekében a változás. A fennálló viszonyok megbolygatása ugyanis veszélyeztetné azokat a jövedelmi forrásokat, melyek a jólétüket és a központi hatalom…
A magyar numizmatika kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza. Ebben a korszakban elsősorban a főúri éremgyűjtemények őrei, gondnokai foglalkoztak hivatásszerűen a gondjaikra bízott érmék történetével, rendezésével. Köleséri Sámuel (képen) 1717-ben kiadott művében (Auraria romano-dacica – Román-dák aranybánya) nemcsak a régi erdélyi bányászatot ismertette, hanem az erdélyi aranypénzekkel is foglalkozott. Az…
