Az osztrák-magyar megszállási “pénz” Olaszországban. ( Cassa Veneta lira, 1918 )

Az osztrák-magyar megszállási “pénz” Olaszországban. ( Cassa Veneta lira, 1918 )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

1915-re az antant és a központi hatalmak közötti frontok megmerevedtek, a gyors győzelem reményét elfújta az irtózatos állóháború szele, a flandriai fronton az ellenségek közötti barátkozás már a tisztikarra is kiterjedt, és a statáriális kivégzések csak rontottak a helyzeten. A kis formátumú, tehetetlen politikusok, és a régi doktrínáktól elszakadni képtelen, dilettáns hadvezérek a háború megnyerésének esélyét abban látták, ha további szövetségeseket rángatnak be a háborúba.

Az angolok a tengerészet első lordja, Churchill vezetésével ártatlan civilek, nők, gyerekek életét feláldozva, a hadianyagot szállító, felfegyverzett Lusitaniát a németek elé csalinak bedobva az USA-t próbálták háborúba rángatni, a franciák mindent megmozgattak, hogy az elvileg a központi hatalmakkal szövetségben álló, de Ausztriával szemben komoly területi igényeket támasztó Olaszországot berángassák a háborúba. Olaszország 1859-66 között  megszerezte Ausztriától Milánót és Velencét, de nagy olaszok lakta, és vegyes lakosságú területek maradtak Ausztria és Magyarország birtokában, nem beszélve a balkáni olasz igényekről.  Olaszországnak gátlástalanul megígértek mindent, amit kért, az sem számított, hogy egyes területek tisztán német ajkúak voltak, mint Dél-Tirol északi része, vagy épp másoknak is odaígérték, mint Triesztet Isztriával, valamint a dalmát tengerpart egy részét Fiumével együtt. Az ígéretek beváltak, Olaszország hadba lépett, és megtámadta Ausztria-Magyarországot. Az osztrák Alpok lejtőin felfelé támadni, gyorsan kiderült, nem lesz könnyű. Rövidesen a az I. világháború legborzalmasabb frontszakasza alakult ki itt, több mint két évig a kő és jég között harcoltak, és pusztultak értelmetlenül katonák százezrei, miközben alkalmatlan vezetőik gondolkodás nélkül küldték őket a géppuskákkal fedezett mészárszékekbe.

Jéghasadék feletti híd, Marmolada gleccser, ( Osztrák Nemzeti Könyvtár )

Míg a háború legelterjedtebb képe Észak-Franciaország lövészárkairól és senkiföldjéről szól, az osztrák-magyar-német és az olasz hadsereg magasan az Alpokban és a Dolomitokban, köztük Marmolada környékén is harcolt. Az osztrák-magyar erők árkok ásása helyett alagutakat fúrtak a hegyek jégfalába és a sziklákba. Több katona halt meg a hidegben és a lavinákban, mint a konkrét harci eseményekben.

1918-ra mindkét állam, és hadsereg végletesen kimerült, a front nem túl mélyen, de olasz területen húzódott. Végül az olaszok nem bírták a nyomást, frontvonaluk összeomlott és a szintén a széthullás szélén álló császári és királyi hadsereg gyorsuló ütemben kezdett előrenyomulni. A frontot Velence előtt a Piave folyónál stabilizálták az olaszok átmenetileg, és így Veneto jelentős része osztrák-magyar katonai közigazgatás alá került.

Az egyik olasz ágya az Alpokban, amely még most is ott látható ( fénykép: Tom Isitt )

Az olasz bankjegyellátás megszűnt, ezért az megszálló hatóság ( Svetozar Borojević von Bojna az egyesített német és osztrák-magyar haderő, Olaszországot megszálló csapatainak főparancsnoka ) engedélyt adott a Cassa Veneta dei Prestitinek ( Venetói Hitelpénztár ), hogy kényszerforgalmú, ígérvény alapú papírpénzt bocsásson ki. Mivel nélkülözhető fém nem volt, így az 5, 10 és 50 centessimis váltópénzeket is papírra nyomták, mellette 1-2-10-20-100-1000 lírás címleteket adtak ki. A két nagy címletből eleve kevés készült. Borojević, rendelettel garantálta a kiadott bankjegyek értékét, azonban ez a garancia hamisnak bizonyult, a központi birodalmak összeomlásából adódó súlyos társadalmi és gazdasági helyzet miatt.Ezeket az ígérvényeket kötelesek voltak elfogadni a megszállt területeken, ez természetesen, mint majd látni fogjuk a II.világháborúban is, a helyi lakosság kárára történt. Az ígérvényeket 100 olasz líránként 95 osztrák koronára váltották át. A megszálló csapatok kivonulása után, az olasz kormány a megszállási “pénzek” értékének 40%-át, később 20%-át elismerte, hogy csökkentse a megszállt területeken lakok veszteségét.

Hirdetés

1918 őszére a két hadsereg helyzete egyre kétségbeejtőbb volt, az osztrák-magyar hadvezetés egy győzelmes offenzívában látta a megoldást, az olaszok offenzívára már gondolni sem mertek. A támadás váratlan siker lett, néhány hét leforgása alatt több száz kilométert nyomult előre a k.u.k. hadsereg. A. J. P. Taylor, a XX. sz. nagy brit történésze úgy jellemezte a helyzetet, hogy a két hadsereg versenyt futott a katasztrófába, és az olaszok esélyesnek tűntek. Miközben Weber hadserege még előre nyomult, mögötte Ausztria-Magyarország összeomlott, így a Padova elővárosaiba benyomuló osztrák-magyar előőrs már a menekülő olasz főhadiszállást utolérve adta át Weber fegyverszüneti javaslatát. November 3-án a győztes osztrák-magyar hadsereg kapitulált a megvert olaszok előtt. Ez volt az utolsó nemzetközi aktus, melyet a a néhány nappal korábban formálisan megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia nevében írtak alá. A Cassa Veneta a kibocsátott pénzeket olasz központi kiadásokra váltotta, a begyűjtött bankókat bezúzták, ezért minden címlet, de különösen a 100-as és 1000-es nagyon ritka.

Forrás, felhasznált forrás: banknotes.blog.hu, Cassa Veneta lírák 1918 

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Hegyaljai szükségpénzek és forgalmuk 1849-ben

A pénztörténeti szakirodalomból ismert a Kossuth-, majd az Almásy-bankók megjelenése, forgalmuk. Az aprópénz hiányt nem tudták pótolni, sem úgy, hogy >>>

Az első görögök, akiknek saját érméik voltak

Éjina (görögül Αίγινα, ógörög ejtéssel Aigina, latinul Aegina), egy sziget Athéntől 51 km-re, Görögország területén. Az első történelmi nyomok a minoszi, és mükénéi kultúrához kötik >>>

Ugye nem felejtetted el, hogy mi lesz nemsokára? Kínában rendezik a XXIV. téli olimpiai játékokat! 20 Jüanos bankjegyen emlékeznek meg róla.

Kínában ( Peking ) rendezik a XXIV. téli olimpiai játékokat, 2022. február 4. és február 20. között. Ennek alkalmából kerül kibocsátásra >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?