Az érme, amit 2-vel osztható darabokra vágtak, mint egy pizzát :) ( spanyol 8 real )

Az érme, amit 2-vel osztható darabokra vágtak, mint egy pizzát :)  ( spanyol 8 real )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ókori Egyiptomban a szolgákat mézzel kenték be, hogy inkább ők vonzzák a legyeket, s a fáraót ne zaklassák a bogarak. A szolgák sora amúgy sem volt túl fényes akkoriban, mivel gyakran, ha meghalt egy fáraó, vele együtt eltemették az összes szolgáját, háziállatát és ágyasát is.

Hirdetés


A brit észak-amerikai gyarmatosítóknak nem engedték meg, hogy saját pénzt verjenek, annak ellenére, hogy gyakran kifogytak a mindennapi üzleti életben, kereskedelemben felhasználható angol érméikből. Ilyenkor kénytelenek voltak bármilyen pénzverethez folyamodni, amihez csak hozzá tudtak jutni. Ekkoriban a  leggyakrabban használt, legstabilabb értékkel bíró érme a spanyol ezüstdollár volt, a 8 „Reál”, amely értékben, 8 spanyolországi pénzegységnek felelt meg.  A spanyol dollárt több különböző pénzverdében, több különböző országban verték, 1732-től 1826-ig. 1732-től 1773-ig spanyol ezüstdollárokat vertek egyik oldalon a spanyol címerrel, a másikon pedig az ismerős Herkules-oszlopokkal, ezért ezeket „pillérdollároknak” is nevezték. 1773-tól kezdve a címer átadta helyét a spanyol uralkodó portréjának, amelyet innentől pedig „portrédollároknak” neveznek. 

Körülbelül 27 gramm 0,913 finom ezüstből verték a spanyol ezüstdollárt, amely a következő 200 évben sok különböző országból származó ezüstdollár alapját képezte. Az 1860-as évekig ez volt az Egyesült Államokban az ezüstdollár és a törvényes fizetőeszköz “mintája”. Más országok is vertek a spanyol 8R-hez hasonló ezüstérméket, köztük Nagy-Britannia, Kína, Japán, Mexikó, számos dél-amerikai ország és még Franciaország is.


8 Real Ezüst, Spanyol Birodalom (1700 – 1808), III. Károly

Akkoriban az érméket a tényleges súlyuk alapján értékelték aranyban vagy ezüstben, nem csak a kinézetük alapján. A spanyol érméket előnyben részesítették más pénznemekkel szemben, mert mart vagy mintás szélük volt, ami megakadályozta, hogy a tisztességtelen kereskedők észrevétlenül “leborotválják” az érméket, vagyis csökkentség annak súlyát, mivel ez akkoriban bevett gyakorlat volt, ráadásul ezt törvény akkor még nem is tiltotta.

A funkció amit betöltött ( mindenki által elfogadott, gyorsan “beszerezhető” érme ) idővel előrevetítette, hogy mivel 8 reál értékkel bírt, a kerek érmét, viszonylag könnyen lehetett 8 darabra vágni. Ez meg is történt. A britek innentől fogva például „nyolc darabnak” nevezték a spanyol dollárt. De vágták félbe, és negyedekre is, ilyenkor értelemszerűen 25 centes, negyed dolláros értékkel bírt ( két bit ). 10 darabra nem lett volna logikus vágni, hisz az eredeti értéke 8 egység volt.  Illetve nem is lett volna könnyű. Lehet nem ide illő hasonlat 🙂 , de mégis talán a legjobb példa a pizza felszeletelése. Mindenhol 8 szeletre vágják, mert úgy a legegyszerűbb. Tulajdonképpen felezik, majd újra felezik, és így tovább. Így, ha az embereknek nem volt 2-reálos érméjük, egyszerűen kettévághattak egy 8-reálos érmét, majd az egyik felét újra kettévághatták, hogy kapjanak valamit, amelynek értéke megegyezik a 2-reálos érmével. Ez azért működött, mert az érmék értékét a bennük lévő ezüstből származtatták, és nem a pénzverő hitelessége adta azt. Ez valahogy így nézett ki a gyakorlatban.

Gyakran kötik a “8 darabokat”, kalózokhoz.  Ennek egyszerű, és kézenfekvő magyarázata van. A kalózkodás pont ezen időszakban élte az aranykorát, és ahogy fentebb említettem, a spanyol 8 reálos, ezüst dollár volt a leggyakoribb érme akkoriban. Tehát ha sikerült a kalózoknak elfogni egy kereskedelmi hajót, szinte biztos volt, hogy ezekből az érmékből volt a raktérben. Rendszeresen érkeztek a közvetlen szállítmányok is, illetve a spanyol kereskedők évente egyszer-kétszer elvitték őket a Fülöp-szigeteki Manilába, hogy kínai árukkal kereskedjenek. Ha tehát eltemetett kalózkincsekről beszélünk, vagy akár konkrétan rátalálnak egyre, ilyen érme szinte biztosan volt, vagy lesz benne.

Illusztráció, kalózok, kincseket rejtenek el

A nyolcas darabok népszerűek voltak Amerika brit gyarmatain, mivel a brit valuta mennyisége korlátozott volt. Miután az Egyesült Államok elnyerte függetlenségét, az érmék továbbra is széles körben használt pénznemek maradtak. Noha az Egyesült Államok 1792-ben kezdett saját érméket verni, a jobb minőségű spanyol dollár maradt a legnépszerűbb fizetőeszköz az országban egészen addig, amíg a Kongresszus 1857-ben törvénybe foglalta, azok kivonását a forgalomból.

Bár több mint száz éve használaton kívül vannak, a nyolc darabból álló darabok maradandó örökséget hagytak maguk után. A 20. századig az Egyesült Államokban a hozzájuk kapcsolódó terminológiát használták a dollár bizonyos részeinek megjelölésére; amellett, hogy a negyedet „két bitnek” nevezték, a tízcentes „rövid bit”, 15 cent „hosszú bit”, 50 és 75 cent pedig „négy bit”, illetve „hat bit” volt. A New York-i tőzsde 1997-ig egynyolcad dollárban jegyzi a részvények árfolyamát.

Amellett, hogy széles körben elterjedt olyan országokban, mint az Egyesült Államok és Kína, a valutarendszerek alapja is volt, illetve a spanyol dollár felelős a mai napig fennmaradt néhány szleng kifejezésért. A “két bites” kifejezést továbbra is valami olcsó vagy értéktelen dolog leírására használják, és sok országban, köztük Angliában és Spanyolországban “bitek” néven hivatkoznak a különböző kis címletű érmékre. Egyes vélemények szerint, a számítógépes “bit” kifejezés is innen ered, mint a legkisebb egység megnevezése. Egyébként az érmék darabolása nem túl egyedi, sok példát lehetne erről még írni, és talán majd valamikor megnézünk még más hasonló “értékosztást” is.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Milliókat érhet ha van ilyened otthon! “Leesett a tantusz?”

Elnézésedet kérem kedves olvasó a címmel kapcsolatban, ugyanis becsaptalak. A célom kizárólag az volt, hogy ide csábítsalak. 🙂 Szóval el >>>

Sir Thomas Gresham: „…a jó és a rossz érme nem foroghat együtt” ( A Gresham-törvény )

Létezik egy kevésbé ismert monetáris "törvény", a Gresham-törvény, amiről ejtenék most pár szót. Azért mert már több száz éve jól >>>

A forgalomba nem került Rákóczi-dukát története

A gyűjtök körében, legfőképpen Magyarországon, nagyon népszerűek a II. Rákóczi Ferenc ( Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) -hez köthető veretek. Akkoriban, mint >>>

A világ valaha volt legnagyobb pénzhamisítási művelete ( A Bernhard művelet )

A II. világháborúban számtalan hadműveletet, hadjáratot, akciót, titkos manővert, bevetést indítottak vagy hajtottak végre, és kereshetném még a szinonimákat a >>>

Hirdetés