Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a papírpénz, a modern idők találmánya, de ez nem így van. Azon azonban már lehet senki nem fog meglepődni, hogy az első papírpénz a hetedik században készült Kínában, majdnem ezer évvel megelőzve Európát. Igen, ebben is Kína volt az első 🙂
Jelenlegi tudásunk szerint az első papírpénzt, vagy annak nevezhető papíralapú”pénzt” a Tang-dinasztia alatt ( 618-907 ) Kínában adták ki 650 körül. Akkoriban a Juan-Pao nevű 3,8 gramm súlyú kis értékű rézpénz volt forgalomban, ezzel folyt a kereskedelem. Azonban egy-egy nagyobb üzlet lebonyolításához, egyre nagyobb mennyiségű rézpénzre volt szükség. Nagy nehézséget okozott az ekkora mennyiségek szállítása, tárolása, vagy éppen őrzése, amely főleg a gazdagoknál, tehetősebbeknél volt szokás. Ezt orvosolni kellett, belátta ezt az uralkodó is.
Ekkor adták ki a Pao-Csao-t, a 10000 Juan-Pao rézpénzt érő, igen finom papírból készült értékjegyet. Ez hamar népszerű lett, és széles körben elfogadottá vált, hisz az uralkodó garancia volt arra, hogy azonnal beváltható értékjegyről beszélünk. Beváltásakor, 10000 darab rézpénzt lehetett kapni cserébe. Ez a fémre való beválthatóság volt a bizalom alapja, sokan nem is váltották be, hanem ezzel bonyolították az üzleteiket és ebben tartották a vagyonukat. Ha vmi ilyen funkcióval kezd rendelkezni, akkor azt lassan hívhatjuk pénznek. Bár ugye ekkor még többféle címlet nem létezett, csak ez az egy.
A mai modern pénzügyi rendszerben is, a pénzek elfogadottsága is a bizalmon alapul, hiszen már nincs mögöttük sem arany, sem ezüst fedezet. Ez az a “bizalom”, amit a jegybankok őriznek. Ha ez a bizalom valami negatív hír, hírek hatására elveszik, egy adott ország valutája akár órák alatt is képes összeomlani.
Általában egy adott pénz romlását, elértéktelenedését legtöbbször háborúk, gazdasági válságok okozzák. Így járt a Pao-Csao-t is. Az arabokkal, és tibetiekkel vívott sorozatos háborúk, hatalmas pénzéhséghez vezettek, amit a Pao-Csao-k nagy mennyiségű nyomtatásával próbáltak ellensúlyozni. Azonban az újonnan nyomtatott papírpénzek mögött már nem volt fedezet, sem áru, sem rézpénz. Fokozatosan elveszett az általa érzett bizalom, a kereskedők, és lakosság szabadulni akart tőlük, nem elfogadni, hisz nem volt rá garancia, hogy úgy mint anno, beváltásakor meg lesz a 10000 rézpénz. Akinél pedig ottragadtak a papírjegyek, azok tönkrementek, mivel egy idő után már senki nem bízott benne és nem is fogadta el! Ez az időszak a 800-as évek elejére tehető.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A középkori udvari divat gyakran minden volt, csak kényelmes és praktikus nem. Kiválóan példázzák ezt a korszakról készült képeken gyakran látható hosszú orrú cipők, amelyekben járni is alig lehetett. 1366-ban V. Károly francia király kísérletet is tett eme eszement hóbort felszámolására és betiltotta az ilyesfajta cipők gyártását, azt remélve, hogy a készletek elapadásával a divat is átalakul – utólag azonban tudjuk, hogy törekvéseit kevés siker koronázta. |
Újabb próbálkozásképpen, papír alapú pénzt 970-ben adtak ki Kínában, aminek a neve Pien-Csien ( kényelmes pénz ) volt, és bár ugyanarra a sorsa jutott mint elődje, de sokkal tovább, egészen 1488-ig használták. Ezután Kína sokáig felhagyott a papírpénzek használatával, sokáig csak fém pénzek forogtak a gazdaságban. A napvilágra került legrégebbi eredeti bankjegyet a Szung-ház bocsátott ki 1165 és 1174 között.
A világ legrégebbi papírpénze Kínából, a Szung-dinasztia idejéből, forrás: wikipedia.org
Felhasznált forrás: penztortenet.blog.hu, Az első papírpénzek
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?