Posted in

Az első alkalom, hogy magyar forintérmén tapintható írás jelenik meg! – 200 éves a vakok magyarországi oktatása

Október 14-től különleges pénz került forgalomba: a gyűjtők és az érdeklődők most egy valóban egyedi érméhez juthatnak hozzá. A Magyar Nemzeti Bank olyan emlékérmét adott ki, amelyet Braille-írással is elláttak – ez az első alkalom, hogy magyar forintérmén tapintható írás jelenik meg.

Az új kiadás a magyarországi vakok oktatásának 200. évfordulója előtt tiszteleg. Az 1825-ben alapított Vakok Intézete volt hazánk első olyan intézménye, ahol a látássérült gyermekek szervezett oktatása megkezdődött. A jubileumot most egy különleges pénzverettel ünneplik, amely egyszerre hordoz történelmi és társadalmi üzenetet. Az emlékérme két kivitelben készült: egy 20 000 forintos ezüst és egy 3 000 forintos színesfém változatban. Mindkettő díszcsomagolásban érhető el.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

A Braille-felirat az érme előlapján kapott helyet, így a vak és gyengénlátó gyűjtők is tapintással érzékelhetik az értéket. Ez nemcsak technikai bravúr, hanem szimbolikus gesztus is – az elfogadás és az egyenlő esélyek jegyében. Az érme tematikus oldalán a Vakok Intézetének ikonikus épülete látható, míg a hátoldalon a magyar címer és a névérték szerepel. A különleges forint az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt. közös munkájának eredménye, és már megvásárolható a Pénzverő érmeboltjában, valamint online is.

A kibocsátás túlmutat a numizmatika világán: arra emlékeztet, hogy a tudás, az oktatás és a kultúra mindenkié – látóké és nem látóké egyaránt. A Braille-írásos forint így nem csupán gyűjtői ritkaság, hanem az elfogadás és az esélyegyenlőség jelképe is. Louis Braille ( 1809–1852 ) francia feltaláló gyermekként, egy baleset következtében vesztette el látását. Alig húszévesen dolgozta ki a róla elnevezett tapintható pontírásos rendszert, amely lehetővé tette, hogy a vakok is olvashassanak és írhassanak. Hat pont különböző kombinációin alapuló rendszere forradalmasította a látássérültek oktatását és önálló életvitelét – és mindmáig az egész világon használják.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?