Közel 3000 db római kori érmére bukkantak a németországi Westerwaldi-hegység közelében, Herschbach mellett, jóval a Római Birodalom egykori határain túl. Az értékes kincs, amelyet a 3. században lényegében egy „senki földjén” rejtettek el, komoly fejtörést okoz a régészeknek, felvetve a kérdést, hogyan került egy ilyen jelentős kincs egy olyan területre, ahol sem római, sem germán településről nincs feljegyzés.
A kincset egy engedéllyel rendelkező fémdetektoros kutató találta meg, aki azonnal értesítette a koblenzi állami régészeket. A Rajna partján fekvő városban, Koblenzben működő Állami Régészeti Hivatal vezette további ásatások során mintegy 2940 érmét és több mint 200 geometrikus mintákkal díszített ezüstdarabot tártak fel. Ezeket egy ma már összetört kerámiaedényben, két szikla között elrejtve találták. A februárban történt felfedezést a szakértők gondos elemzése után hozták csak nyilvánosságra. Timo Lang, a koblenzi állami régészeti hivatal vezetője szerint az érmék többsége Antoninianus típusú, hivatalos római ezüstérme, amely bronzból készült, vékony ezüst bevonattal. A lelet rossz állapota miatt eddig mindössze 100 érmét sikerült teljesen azonosítani. Az eddig beazonosított érméken római vagy gall császárok portréi láthatók, köztük Gordianus III. római császár ( 238-244 ), valamint Victorinus gall császár ( kb. 269-271 ).
Néhány darab érem, a Westerwaldi-hegységben talált kincsleletből. ( A kép forrása: GDKE RLP, Landesarchäologie Koblenz )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ébresztőórák előtt voltak „kopogtatók”. Az 1970-es évekig felbérelhettél, úgynevezett kopogtatót, hogy megkopogtassa az ablakot, és reggel felébresszen. Hosszú botokat, csörgőket, puha kalapácsokat vagy borsólövőket használtak a "munka" elvégzéséhez. A szabály szerint addig nem hagyhatták el az ügyfél ablakát, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy fel nem ébredt. A fizetésük kevés volt, csak az eredeti munkájuk kiegészítésére volt elég. Általában időseb férfiak vagy nők végezték ezt a munkát, de volt rá példa, hogy járőröző rendőrök is így egészítették ki a keresetüket. |
Az érmék a Kr. u. 241 és 271 közötti időszakból származnak, és feltehetően az 270-es évek elején rejtették el őket. A kincs mérete, különösen annak helye, 18 kilométerrel a Felső-Germán Limesen túl – amely a Római Birodalom határát jelölte a germán törzsekkel szemben –, rendkívül ritka leletté teszi. Lang a Live Science-nek elmondta: „A birodalmon kívüli érmés kincsek általában csak néhány tucat vagy néhány száz érmét tartalmaznak.” Hozzátette, hogy a birodalmon kívülről eddig csak egy másik, nagyobb érmés lelet ismert, amelyet Lengyelországban találtak. Az érmék többségét Kölnben verték, amely a rövid életű Gall Birodalom része volt – egy elszakadt államalakulat, amely Kr. u. 260 és 274 között létezett a politikai instabilitás időszakában. Ez a birodalom a mai Franciaország, Belgium, Spanyolország, valamint Németország és Olaszország egyes részeit foglalta magába.
Egy ezüstdarab, amelyet a Westerwaldi-hegységben talált kincslelettel együtt fedeztek fel. ( A kép forrása: GDKE RLP, Landesarchäologie Koblenz )
A leletek helye azonban nem volt része a Gall Birodalomnak, ami még rejtélyesebbé teszi jelenlétüket a Westerwaldi-hegységben. A régészek továbbra is vizsgálják, hogyan kerülhetett a kincs egy ilyen távoli területre. Az egyik vezető elmélet szerint a Gall Birodalom megpróbálhatta megvesztegetni a germán vezetőket, hogy azok tartózkodjanak a támadásoktól, vagy hogy támadásokat indítsanak a Római Birodalom ellen. Egy másik lehetőség, hogy az érmék zsákmányként kerültek elő egy római terület elleni támadásból. Lang szerint a lelet közelében egy régi kereskedelmi útvonal nyomai is találhatók, ami tovább növeli a felfedezés érdekességét, bár a kincs elrejtésének pontos oka még ismeretlen. Az érmék mellett talált ezüstdarabokat is vizsgálják. Bár eredeti rendeltetésük nem ismert, Lang csapata számítógépes tomográfiás ( CT ) vizsgálatokkal tervezi digitálisan rekonstruálni azok formáját. A teljes kincset később részletesen elemezni fogják. Ez a felfedezés a legnagyobb római kori érmelelet, amelyet a Limestől északra találtak, és bár az érmék anyagi értéke a rossz állapotuk miatt nem jelentős, a tudományos jelentőségük annál nagyobb.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?