Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Ami Magyarországon lehetetlen volna, az a Fülöp-szigeteken nem az :) Mi mindenre jó a pénzfeldobás?

Ha azt gondolod, hogy nem fogsz újat, érdekeset, meglepőt hallani, olvasni ami a pénzzel kapcsolatos akkor tévedsz :)… és mivel a pénzérme főszereplő ebben a kis érdekes történetben, természetesen beleillik a numizmatikamagyarorszag.hu oldal cikkei közé. 

Kép forrása: SAYYID_FAYAS/INSTAGRAM

Történt ugyanis 2013-ban, hogy a Fülöp-szigeteken egy  polgármesteri ( San Teodoro ) tisztségért folyó választás, döntetlennel végződött. A választási bizottság pedig úgy döntött, hogy pénzfeldobással döntik el a hivatalos végeredményt, amibe a két érintett fél is beleegyezet. Nos ahogy ilyenkor lenni szokott, az ily módon, a választást elveszítő fél Salvador Py később meggondolta magát, és újraszámolást, új választás kiírását kérte.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre.

Apollo Feraren, a nyertes politikus testvére, elmondta, hogy Py úrnak tiszteletben kellene tartani az adott “úri szavát” ( elsőre elfogadta a pénzfeldobási lehetőséget ), és a törvényt is, ami lehetőséget biztosít ily módon győztest hírdetni.

Így nézett ki a pénzfeldobás kimenetele:  A játék szabálya az, hogy az ötfordulós feldobásban a legtöbb fejjel rendelkező fogadás nyer. Az első próbálkozás azonban szintén döntetlennel végződött, Feraren és Py is két fejet és három írást kapott. A második forulóban nyert Marvic Feraren.

Egyébként itt jön a lényeg 🙂 A  város önkormányzati választási jegyzője, Reny Pagilagan elmondta, hogy a Fülöp-szigeteki választási törvény kimondja, hogy a szavazatok döntetlenjét sorsolással kell eldönteni, és az érmefeldobás elfogadható változat lehet ilyenkor. Pagilagan azt is elmondta, hogy az eset nem volt példa nélküli, mivel ő már elnökölt egy másik érmefeldobáson is 2004-ben, hogy eldöntsék, ki lesz aki bekerül egy városi tanácsi testületébe.

Hirdetés