A világ régészei és kalandorai, figyelem! Ne keressétek tovább az elveszett frigyládát – Győrben van! Bárki megnézheti, bármikor, és már több száz éve ott van!

A világ régészei és kalandorai évtizedek óta keresik a frigyládát, van, aki Egyiptomban, mások Etiópiában vagy valami titkos vatikáni alagútban remélik megtalálni – pedig felesleges az egész felfordulás. A frigyláda ugyanis már megvan, kőből van, barokk stílusban pompázik, és ott áll Győr kellős közepén, ráadásul angyalok emelik a magasba. Ha valaki még mindig Indiana Jones sapkájában járja a világot, ideje lesz levennie, és inkább vegyen egy vonatjegyet a Dunántúlra. A szobor mögött rejlő történet viszont még ennél is filmszerűbb: bigámia, jezsuiták, szentséggyalázás, és egy körmenet, ami majdnem forradalommá fajult. A magyar történelem ismét bebizonyította, hogy ha elég abszurdnak hangzik valami, az valószínűleg tényleg megtörtént.

Kofa a győri Gutemberg téren, mögötte a Frigyláda-szobor 1938-ban – ( A kép forrása: Széman György / Fortepan )

A Magyarországon szinte páratlan barokk alkotás története tele van rejtélyekkel. Egy azonban biztos: a jezsuitákhoz és egy botrányos bigámiaügyhöz is szoros szálak fűzik. „Zömök, szentségházat idéző barokk talapzaton angyalalakok emelnek magasba egy kőládát, melynek tetején, sugarak ölelésében, térdel Isten Báránya” – így írta le a győri frigyládaszobrot egy újságíró 1953-ban, a kor szelleméhez igazított, világi nyelvezettel. A szoborcsoport, amely ma is a győri városi séták egyik legnépszerűbb állomása, nem sok kapaszkodót kínál a történetét illetően. Egy hosszú felirat olvasható rajta – de az is latinul:

Ha valaki elidőz a latin szöveg fölött – és érti is azt – hamar felmerülhet benne: vajon milyen súlyos bűnért kellett könyörögni? Mit tehettek azok a „vakmerő bűnösök” 1731 táján, ami miatt angyalokat kellett segítségül hívni? Ez azonban csak egy a sok nyitott kérdés közül. Sem a köztéri szobrokról szóló adatbázisok, sem a múzeumi kiadványok nem nyújtanak sok fogódzót – és még a 20. századi sajtóforrások is ellentmondanak egymásnak a szobor eredetét illetően.

A Frigyláda-szobor + piac a Gutenberg téren a ’80-as években ( A kép forrása: Régi Győr / Facebook )

Menedékjog, blokád, botrány

A szoborhoz köthető események középpontjában egy 18. századi katona, bizonyos Weingartner János – vagy más források szerint Weingassner György – áll. A korabeli dokumentumok hol így, hol úgy nevezik, így máig nem egyértelmű, melyik volt a valódi neve. A történet szerint – melyet Székely Zoltán rekonstruált – a férfi lelepleződött, amikor több felesége is rájött, hogy nem egyedülálló. Bigámia miatt feljelentették, előzetes letartóztatásba került, majd börtönbe zárták – de sikerült megszöknie. Egyes régi újságok szerint Weingassnert nemcsak bigámiával, hanem gyilkossággal és okirathamisítással is gyanúsították. A halálos ítélet elől menekülő katona egyenesen a jezsuiták templomába sietett – és ezzel fontos jogi határt lépett át.

„A templomnak menedékjoga volt. Ez azt jelentette, hogy a papság nem dobhatta ki onnan a menekülőt, a világi hatóságok pedig nem léphettek be utána” – magyarázta el a Telex-nek Székely Zoltán, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgató

A katonai parancsnokság ezt nem nézte tétlenül: körbezárták a templomot, a rendházat és az iskolát is, elvágták az élelmiszer-ellátást. A helyzet tarthatatlanná vált, így a győri püspök úgy döntött, a férfit át kell juttatni a székesegyházba, a Káptalandombra – az egyházi hatóság területére –, és onnan kimenekíteni.

Gutenberg tér, a Frigyláda szobor elé összehordott hótömeg. 1987. január 11. ( A kép forrása: Csollány Jenő, Régi Győr / Facebook ) 

Körmenet vagy titkos mentőakció?

„A jezsuiták erre kitalálták, hogy a soron következő szentségi körmenetet a templomuktól a székesegyház irányába indítják” – mesélte Székely.

Ez önmagában nem volt gyanús: Győrben gyakoriak voltak a vallásos körmenetek, akár heti rendszerességgel is. A terv az volt, hogy Weingassnert beöltöztetik, és elrejtik a szentségi menetben haladó szerzetesek közé, akik a monstranciát vitték. A körmenet szokatlan időpontban, délután 2 órakor indult – talán épp azért, hogy megtévessze az őrséget. De a terv kisiklott: egy közeli kocsmából kirohanó közkatona, Jäger József felismerte a menekülőt és rátámadt. A katonák megpróbálták feltartóztatni a menetet, és a dulakodás során az oltáriszentséget tartó szerzetes kezéből kiesett az Oltáriszentség – a földre zuhant, és összetört. Ez vallási értelemben szentséggyalázásnak számított – a katolikus világban az egyik legsúlyosabb vétek, amelyért halál járt. Jägert el is ítélték, és kivégezték. A három közkatona közül sorshúzással választották ki, ki haljon még meg – és valóban kivégeztek egy másik katonát is. Weingassnert viszont végül elfogták.

A Frigyláda szobor 2013-ban ( A kép forrása: zoldkalauz.hu )

Égi harag és világi bűnbánat

Mivel a szentséggyalázást a császári hadsereg egyik tagja követte el, a Habsburg-udvar attól tartott, hogy az isteni harag az egész birodalomra lesújt. A bécsi udvar ezért úgy döntött, hogy látványos jóvátételt tesz: III. Károly ( német-római császárként VI. Károly ) utasítására emlékművet állítottak azon a helyen, ahol az Oltáriszentség összetört. A császári udvar művészei alkották meg a ma is látható, angyalokat és frigyládát ábrázoló szoborcsoportot – hogy az angyalok ezentúl örökké őrizzék az isteni jelenlétet.

A Frigyláda szobor napjainkban ( A kép forrása:  Bődey János / Telex )

De még mindig sok a kérdés

A történet számos részlete máig homályos: nem tudni biztosan a főszereplő valódi nevét, sem azt, hogyan tudott megszökni a börtönből. Azt sem, miért vállalták a jezsuiták ilyen vakmerő mentőakció lebonyolítását – miközben más esetekben az éhhalálra ítélés sem volt ritka a templomi menedék megsértésekor. De akárhogy is: a győri frigyládaszobor nemcsak barokk műremek, hanem egy különös, emberi sorsokat, vallási törvényeket és történelmi tanulságokat egyesítő emlékmű is.