A világ első nemzetközi mémje, ami még Hitler figyelmét is felkeltette!

A „Kilroy Was Here” a második világháború egyik legismertebb és legikonikusabb graffiti-figurája, amely egy nagy orrú, kopasz férfit ábrázol, aki egy fal mögül kukucskál. Alatta a „Kilroy Was Here” ( „Kilroy itt járt” ) felirat olvasható. Ez az egyszerű rajz a háború alatt az amerikai katonai jelenlét egyik legjellegzetesebb jelképévé vált, és szinte minden fronton felbukkant, ahová az amerikai csapatok eljutottak. A történet nemcsak egy humoros graffiti mögötti rejtélyről szól, hanem arról is, hogyan vált egy egyszerű firka a háborús kultúra és az emberi kitartás szimbólumává.

A „Kilroy Was Here” a második világháború alatt kezdett el széles körben terjedni. A rajz szinte mindenhol felbukkant: katonai támaszpontokon, hajók belsejében, bunkerek falain, hídpilléreken, repülőgépeken, de még a rakéták burkolatán is. Az amerikai katonák körében gyorsan népszerűvé vált, és az egymás közötti versengés része lett, hogy ki tudja a rajzot a legszokatlanabb vagy legnehezebben megközelíthető helyekre elhelyezni. A rajzot gyakran hagyták hátra a katonák, mintegy üzenetként az utánuk következőknek. Ez azt jelentette: „Itt voltunk, túléltük.” Ez különösen a frontvonalakon adott reményt a katonáknak, mivel a graffiti láttán tudták, hogy az előttük járók is sikerrel jártak. A figura szinte mindenütt megjelent, ahová amerikai katonák eljutottak, legyen az Európa, a csendes-óceáni szigetek vagy Észak-Afrika. A legenda szerint még a német és japán katonák is találkoztak ezzel a rajzzal, ami zavart és értetlenséget keltett bennük.  Egyes történetek szerint a rajz annyira elterjedtté vált, hogy az amerikai katonák humorosan azt mondták, Kilroy már azelőtt ott járt, hogy ők megérkeztek volna. A háború borzalmai közepette a „Kilroy Was Here” nemcsak egy egyszerű graffiti volt, hanem egyfajta reménysugár. A rajz az emberi leleményességet, a katonák humorérzékét és kitartását jelképezte.  A fronton harcoló katonák számára a figura látványa azt üzenhette, hogy nincs egyedül, és hogy mások is átélték ugyanazokat a nehézségeket. Egy ilyen apróság, mint egy graffiti, segíthetett megőrizni a morált és az összetartozás érzését. A „Kilroy Was Here” pontos eredete máig rejtély. A figura az Egyesült Királyság háború előtti graffiti kultúrájából származhat, George Edward Chatterton karikaturista munkájaként.

A később Mr. Chad néven ismert figura első publikált megjelenése Jack Greenall „Useless Eustace” rajzfilmjében a Daily Mirrorban , 1937. december 11-én. Egy férfi áll a bankpénztár ablakánál egy halom pénz előtt, és azt mondja: – “Nem, nem akarom túlragozni! Csak meg akartam győződni róla, hogy minden rendben van, ennyi az egész.” A háttérben egy Mr. Chad-szerű figura néz át egy falon.

A háború alatt a brit és amerikai katonák körében egyaránt népszerűek voltak a „Wot, no …?” típusú szlogenek, amelyek a hiánycikkeket gúnyolták. Például a Market Garden hadművelet során egy brit vitorlázógépen a „Wot, no engines?” ( Mi az, nincs motor? ) felirat jelent meg. A szlogen és a figura egyesülése az 1940-es évek elejére tehető, amikor az amerikai csapatok nagy számban érkeztek az Egyesült Királyságba. Így az amerikai „Kilroy was here” és a brit graffiti hagyományok összeolvadtak, globálisan ismertté téve a jelenséget. A legelterjedtebb történet szerint a rajz egy James Kilroy nevű hajógyári ellenőrhöz köthető. James Kilroy a massachusettsi Quincy városában található Fore River hajógyárban dolgozott a háború alatt. Feladata az volt, hogy az új hajók szegecselési munkáit ellenőrizze. Ahhoz, hogy jelezze, mely részeket már átvizsgálta, krétával ráírta a „Kilroy Was Here” feliratot. Ez egy egyszerű módszer volt arra, hogy elkerülje a munkások által végzett csalásokat, például azt, hogy újra kifizettessék az egyszer már ellenőrzött munkát. A háború során a hajókat gyorsan szolgálatba állították, így a „Kilroy Was Here” feliratok gyakran érintetlenül maradtak, és azokat a katonák is láthatták. Ez a felirat inspirálhatta a katonákat arra, hogy világszerte elterjesszék ezt a szimbólumot. Az egyszerű rajzot gyorsan felismerték és lemásolták, így kezdődött meg a figura globális népszerűsége. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a „Kilroy itt járt” amerikai kifejezéssel együtt a ma ismert kopasz karikatúra valamikor 1944 közepe táján kezdett igazán elterjedni. Egy másik feltételezés szerint, az alakot, amelyet gyakran „Chad”-nek vagy „Doomie”-nak neveztek, valószínűleg a Brit Királyi Légierő villanyszerelői alkották meg, akik az Omega görög szimbólumot és egy RLC áramköri rajzot használtak alapként. Ezek erősen hasonlítottak a ma ismert figurára. Íme:

A „Kilroy” áramkör

Egy elmélet szerint a „Kilroy” szó szimbolikus jelentése az ősi Ödipusz-történethez kapcsolható. A „Kilroy” a „kill roi” ( ölni a királyt ) kifejezésből eredhet, amely Freud szerint a tiltott, tabu helyekre való behatolás vágyát szimbolizálja. Számos történet kapcsolódik a „Kilroy Was Here” graffitihoz. Az egyik történet szerint Hitler azt hitte, hogy Kilroy egy zseniális amerikai kém, mivel a graffiti több titkos náci létesítményben is feltűnt. Ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a graffiti a zsákmányolt amerikai hadfelszereléseken is megjelent.  Egy másik anekdota szerint, a híresen paranoiás Sztálin is találkozott a rajzzal egy mosdóban, az 1945-ös potsdami konferencián. Sztálin a legenda szerint annyira nyugtalan lett amikor megpillantott egy „Kilroy itt volt” graffitit, hogy feltehetően utasította az NKVD-t, hogy találják meg a felelőst és lőjék le. Egy későbbi történet szerint a koreai háború idején az amerikai katonák ismét a „Kilroy Was Here” feliratokkal viccelődtek az ellenséges vonalak mögött. Egy másik, humoros legenda szerint Kilroy olyan helyekre is eljutott, mint a Mount Everest vagy éppen a Hold felszíne. Bár ezek természetesen sok esetben kitalált történetek, jól mutatják, hogy a figura hogyan vált a leleményesség és a határtalan emberi képzelet jelképévé, illetve sokak szerint, a világ első nemzetközi mémjévé.

Kilroy itt járt fémtábla ( A kép forrása: bunker27.com )

A második világháború után a „Kilroy Was Here” továbbra is része maradt az amerikai kulturális emlékezetnek. Bár a graffiti népszerűsége idővel csökkent, a figura szimbóluma tovább élt. A koreai háború, a vietnámi háború és más konfliktusok során is felbukkant, ami azt jelzi, hogy a katonai kultúrában továbbra is fontos szerepet játszott. A „Kilroy Was Here” nemcsak egy egyszerű rajz, hanem egy ikonikus jelképe annak, hogy az emberi humor és leleményesség még a legsötétebb időkben is képes reményt nyújtani. Az amerikai katonák számára ez a figura a kitartás és a túlélés szimbólumává vált, amely a háború után is megőrizte jelentőségét.

Egy washingtoni emlékműbe gravírozva ( A kép forrása: Luis Rubio, Alexandria, VA, USA )

Felhasznált források:

nps.gov, Kilroy Was Here

veteranlife.com, KILROY WAS HERE: THE INFAMOUS WWII MEME THAT LIVES ON

wikipedia.org, Kilroy was here