A svájci pénztörténet egyik legismertebb, egyben legkevésbé ismert aranyérméje! ( A “Vreneli” )

A Vreneli, vagy más néven “Goldvreneli”, a svájci frank aranyérméinek különleges, nem hivatalos elnevezése, amely a svájci pénztörténet egyik legismertebb érmesorozatát jelöli. Ezeket az érméket 1897 és 1936 között, valamint később, 1947-ben és 1949-ben is verték, bár az 1936 utáni érmék már újravereteknek számítanak, mivel a Vreneli törvényes fizetőeszközként való használatát 1936. szeptember 29-én megszüntették. Az érme három különböző címletben, 10, 20 és 100 frankos változatban készült, amelyek mindegyike 90%-os aranytartalmú volt, követve a Latin Monetáris Unió által meghatározott szabványokat.

Svájc, Konföderációs arany 20 frank 1897-B ( A kép forrása: coins.ha.com )

A leggyakrabban előforduló Vreneli a 20 frankos érme, amelyet 1897-től 1949-ig gyártottak, és összesen mintegy 58,6 millió darab készült belőle. Ez a sorozat egy korábbi aranypénzt váltott fel, amelyet 1883 és 1896 között vertek. A kisebb, 10 frankos érme 1911 és 1922 között készült, összesen 2,6 millió példányban, míg a 100 frankos címletből mindössze 5000 darabot vertek 1925-ben, így ez a változat különösen ritka. A Vreneli érmék mindegyike a Latin Monetáris Unió által meghatározott kritériumok szerint készült, és 90%-os aranytartalommal rendelkeztek. Az érmék előlapját a neuchâteli származású éremművész, Fritz Ulisse Landry tervezte. Az előlap egy női profilt ábrázol, amelyet a svájciak általában “Helvetia fej” néven ismernek. Ez a megjelenítés kontrasztban áll a másik Helvetia-ábrázolással, amely ülő vagy álló helyzetben mutatja be Svájcot. A női portré ábrázolása, amely az alpesi tájat és az edelweiss virágot is magában foglalja, egy idő után a Vreneli becenevet kapta, amely a Verena név kedveskedő, svájci német változata. Ez a forma a svájci nemzeti identitást és fiatalságot is szimbolizálja, és széles körben népszerűvé vált.

Svájc, Konföderációs arany 10 frank 1911-B ( A kép forrása: coins.ha.com )

A Vreneli aranypénzek további jellegzetességei közé tartozik a hátlapon látható svájci pajzs, amely a Svájci Keresztet és egy tölgyfalombos koszorút ábrázol a címlettel együtt. A 20 frankos érme mérete 21 mm, súlya 6,45 gramm, és a 90%-os aranytartalomnak köszönhetően 5,805 gramm tiszta aranyat tartalmaz. A kisebb, 10 frankos érme súlya 3,23 gramm, és 2,9 gramm tiszta arany található benne. Az érméket a berni pénzverdében készítették, és a hátoldalukon található “B” betű jelzi a származási helyet. A Vrenelik összesen mintegy 61 millió példányban készültek, de a 100 frankos címlet kivételes ritkaságnak számít, mivel csak 1925-ben verték, mindössze 5000 darabban. A 20 frankos változat a leggyakoribb, és emiatt népszerű választás a befektetők számára. Különösen érdekesek a Vrenelik történetében az 1935-ös újraveretek. Ebben az évben 175 000 darab hagyományos 20 frankos érmét vertek, de emellett további több mint 20 millió érme készült “L1935B” felirattal, ahol az “L” a “lingot”-ra, vagyis veretlen aranyrúdra, a “B” pedig a berni pénzverdére utal. Ezeket az érméket 1945 és 1947 között verték újra, hogy az aranyérme-keresletet kielégítsék, a hivatalos verési dátumukat pedig 1935-nek hagyták meg. Ezáltal a Vreneli sorozat több korszakban is népszerűséget élvezett, és a mai napig keresett gyűjtői és befektetési érme.

A 20 frankos aranyérme eredetileg 1883-ban került bevezetésre, akkor még az úgynevezett “Liberty fej” vagy “Helvetia” ábrázolással, amely Albert Walch tervezésében jelent meg. Az 1895-ben meghozott svájci szövetségi döntés alapján azonban új design készült. Az 1895-ös döntés után összesen 21 különböző tervezet készült, amelyek közül Fritz Ulysse Landry Helvetia-portréja nyerte el a második helyet, majd némi átdolgozással végül ezt választották a hivatalos mintának. Landry ábrázolása egy fiatal női fejet jelenít meg, háttérben alpesi tájjal és edelweiss virágokkal, amelyet sokan az Oberhasli térség egy jellegzetes típusú nőalakjáról mintáztak. Az eredeti minta még egy kis előrecsapó tincset is tartalmazott, de ez túl frivolnak bizonyult, és a végleges érme megjelenéséről eltávolították.

A “túl frivolnak” kifejezés itt azt jelenti, hogy az eredeti érmekivitel egyes részleteit, például a kis előrecsapó tincset, túl könnyelműnek vagy komolytalannak tartották ahhoz, hogy egy nemzetet képviselő érmén jelenjen meg. A “frivol” szó gyakran arra utal, hogy valami könnyed, játékos, vagy kevésbé komoly, és emiatt nem tartják megfelelőnek egy hivatalos vagy ünnepélyes ábrázoláshoz. Ebben az esetben úgy gondolták, hogy egy nemzeti jelképhez méltóbb egy egyszerűbb, visszafogottabb megjelenés.

Ennek ellenére az érme mintája a közönség körében igen népszerűvé vált, és ezzel elindult a Vreneli sikertörténete. A Vreneli érmék híre azonban nem csupán Svájcban terjedt el. A Neue Zürcher Zeitung 2011-es cikke szerint a Vrenelik gyártásához használt arany egy része a perui Madre de Dios régióból származott, ahol a mai napig jelentős környezeti és egészségügyi károk tapasztalhatók az aranybányászat következtében. Ez a háttér rámutat arra, hogy a Vreneli érmék nemcsak Svájc történetének fontos részét képezik, hanem globális összefüggésben is jelentőséggel bírnak. Amennyiben szeretnél még olvasni a Vreneli érmékről, mindenféleképpen ezt a rendkívül részletes cikket ajánljuk:  The Swiss Vreneli, Switzerland’s best-known and at the same time least-known gold coin