Hirdetés


A numizmatikus, aki rabszolgákat dolgoztatott, majd gyűjteményét a nemzetre hagyta! ( Sir Hans Sloane )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Sir Hans Sloane korának meghatározó alakja volt, aki 1660-ban született az írországi Killyleagh-ben és 1753-ban halt meg Londonban. Képzett orvos, természettudós és gyűjtőként szerzett hírnevet. Gyűjteményei, beleértve numizmatikai kollekcióit, jelentős szerepet játszottak a British Museum megalapításában. Azonban mindezek ellenére, mai szemmel nézve, azért nem volt minden tisztességes körülötte, amiről csak napjainkban kezdtek beszélni.

Stephen Slaughter (1697-1765) – Sir Hans Sloane, Bt – NPG 569 – Nemzeti Arcképtár ( A kép forrása: wikipedia.org )

Hans Sloane, mint orvos és numizmatikus

Sloane már gyerekkorában érdeklődött a különböző tudományok iránt, többek között a numizmatika iránt is. Londonban tanult orvostudományt, majd Franciaországban folytatta tanulmányait, ahol 23 évesen doktorált az Orange-i Egyetemen. 1687-ben Jamaicába utazott, ahol Albemarle hercegének orvosaként szolgált. Egy év alatt rengeteg növényt, állatot és érmét gyűjtött, amelyeket visszahozott Angliába. Ezen tapasztalatairól két könyvet is írt, amelyek 1696-ban és 1707-ben jelentek meg. Sloane, miután visszatért Jamaicából, Elizabeth Langley Rose-t (  Fulke Rose jamaicai özvegye és John Langley alderman lánya volt, aki gazdag örökösnőként jelentős jamaicai cukorültetvények tulajdonosa lett ) vette feleségül. A házaspárnak három lánya, Mary, Sarah és Elizabeth, és egy fia, Hans született, azonban csak Sarah és Elizabeth élték túl csecsemőkorukat. Londonban orvosi praxist alapított és folytatta érmegyűjtését. Mások gyűjteményeit vásárolta meg, például a bíboros William Charltonét, és utazók által hozott érméket is megszerzett. 1693-ban a Royal Society titkárává nevezték ki. Orvosként Anna brit királynőt, I. György brit királyt és II. György brit királyt is szolgálta. Emellett számos tudományos és társadalmi szerepet töltött be, beleértve a himlő elleni oltás és a kinin alkalmazásának támogatását, vagy éppen Jamaicából kakaót hozott, és segítségével csokoládét is készített.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A japán gyarmatosítók még 1913-ban olyan törvényt vezettek be, melynek lényege, hogy Koreában csak és kizárólag vak emberek alkalmazhatók masszőrként. Egyrészről ez azért volt jó, mert így a vak embereknek biztosítottak munkát, másrészről pedig a szégyenlős vendégeknek nem kellett feszélyezve érezniük magukat. Ha hiszitek, ha nem, a törvény mind a mai napig érvényben van.

Hans Sloane, mint a British Museum alapítója

81 éves korában visszavonult chelsea-i kastélyába, amit még 1712-ben vett, és ahol hatalmas gyűjteményét rendezte. Halálakor gyűjteményét II. György brit királyra ( a nemzetre )  hagyta, amely az alapját képezte a British Museum gyűjteményének. A gyűjtemény 71 000 tárgyból állt, beleértve könyveket, metszeteket, érméket és kéziratokat. 1753-ban, II. György király jóváhagyta a British Museum Act-et, és az első galériák 1759-ben nyíltak meg a Montagu Házban.

A londoni British Museum főbejárata ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )

… és Hans Sloane, mint rabszolgatulajdonos

A British Museum most reflektorfénybe helyezi Sloane rabszolgatulajdonos múltját is. Gyűjteményének nagy részét felesége, Elizabeth jamaicai cukornádültetvényeinek bevételéből finanszírozta, ahol rabszolgákat dolgoztattak. Illetve a nyugat-afrikaiak – főleg a mai Ghánából és Elefántcsontpartból származó akan férfiak és nők – segítségével gyűjtötte, gyűjtette össze a növénygyűjteményét is. 1707-ben Sloane dokumentálta a Jamaicában a rabszolgákra kiszabott különféle büntetéseket. A lázadás büntetése gyakran az volt, hogy a rabszolgákat a földre szegezték, és fokozatosan lábukról és kezükről indulva tüzet gyújtottak rajtuk, míg végül egész testük el nem égett, ami rendkívüli fájdalmat okozott. Kisebb bűncselekmények esetén a büntetés kasztrálás vagy csonkítás volt, például fél lábuk levágása. Hanyagság esetén a rabszolgákat rendszerint megkorbácsolták, és a nyers sebekre borsot és sót szórtak, vagy olvasztott viaszt csepegtettek rájuk, hogy fokozzák a kínokat. A múzeum célja, hogy történelmi kontextusban mutassa be a gyűjtemények eredetét, figyelembe véve a Black Lives Matter mozgalom által felvetett kérdéseket. James Delbourgo történész “A világ összegyűjtése” című könyvében részletesen elemzi Sloane életét és kiemeli, hogyan volt Sloane pályafutása összhangban a Brit Birodalom felemelkedésével, amely jelentős szerepet játszott tudományos és társadalmi sikerében.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések