A kommunizmus bukásának számos tényezője és szereplője van, és ha egy képzeletbeli dobogóra kellene felállítani azokat, akik hozzájárultak a keleti blokk összeomlásához, akkor az elsők között említhetnénk olyan meglepő neveket is, mint Sylvester Stallone, Chuck Norris vagy éppen Arnold Schwarzenegger. A popkultúra e három ikonja – Rambo, Rocky, a keményöklű texasi igazságosztó, kommandós ( Delta Kommandó ( The Delta Force ) ), vagy éppen Terminátor, vagy szintén kommandós ( Fantom Kommandó ) megformálói – különös módon váltak a kommunista diktatúrák elleni küzdelem részeseivé. Egy 2015-ben készült dokumentumfilm – Chuck Norris a kommunizmus ellen – épp ezt a paradoxont dolgozza fel. A film bemutatja, miként terjedtek el a vasfüggönyön túl a nyugati akciófilmek illegálisan sokszorosított, hangalámondásos VHS-kazettái, amelyek nemcsak a Kádár-rendszerben, hanem a jóval szigorúbb Ceausescu-diktatúrában is fertőző „vírusként” hatottak a közgondolkodásra.
A Rambo-filmeket Magyarországon hivatalosan tiltották, mivel antikommunista és szovjetellenes tartalmuk szembement a pártideológiával. Ezeket sem boltban, sem moziban nem lehetett elérni, a terjesztésük csak a magánszférában, feketepiacon működött. A nyugati filmeket a kommunista sajtó a „kultúrmocsok” kategóriába sorolta, és durva kirohanásokkal támadta, még a nyolcvanas évek végén is. Bokor László, a rendszer egyik leghűségesebb publicistája például arról írt, hogy a Rambo-filmek állatias, buta erőszakkultuszt hirdetnek, amely pszichológusok és vietnami veteránok szerint is káros.
Bokor László, a Mafilm stúdió vezetője, Balázs Béla-díjas filmrendező, Rózsa Ferenc-díjas újságíró, országgyűlési képviselő, alapító munkásőr felszólal a munkásőrparancsnokok III. országos tanácskozásának nyitónapján a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, 1986 ( A kép forrása: MTI )
Sőt, még azt is képes volt állítani 1987-ben, hogy a katyni vérengzést nem a szovjetek, hanem a németek követték el – akkor, amikor már a legtöbb pártkáder inkább hallgatott, mintsem védhetetlen hazugságokat írna le. A valóság azonban az volt, hogy a nyolcvanas évek második felében Magyarországon már senkit sem érdekelt, ki mit néz otthon a videómagnóján.
Riadó a képernyőn, Bokor László, Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.
A könyv tartalmi felépítése
| Volt egyszer egy mozi… | 5 |
| Fegyverdörgés szól a filmekből | 22 |
| Celluloidszőnyeg harckocsik számára | 47 |
| Capra ezredes harcba száll | 60 |
| “Ellopták a filmet…” | 76 |
| Visszaszámlálás | 85 |
| A filmbomba | 96 |
| Amerika… Amerika… | 109 |
| Fejezetek Amerika filmtörténetéből | 122 |
| Éterháború és mellékhadszínterei | 150 |
| Alptraumtól Nightmareig | 159 |
| “Utolsó pillantásuk a halálé” | 175 |
| Vadlibák terepszínben és civilben | 189 |
| Kémek a képernyőn | 214 |
| “A tábornokon csendben sírnak” | 226 |
| Háborús dömpingáru | 240 |
| “Antenne-2” jobbra fordul | 261 |
| Ördög tudja…és a Vatikán | 277 |
| A műveletek folytatódnak | 285 |
Bár jogilag tilos volt a nyugati filmek nyilvános vetítése, a gyakorlatban nem üldözték azt, aki Ausztriából hazahozott pár kazettát, és azt továbbadta családtagoknak, barátoknak. Ezek a filmek, az úgynevezett hangalámondásos technikával lettek szinkronizálva, amit a ChatGPT így definiált:
A hangalámondásos, másolt videók egyszerre jelentették a házimozizás hőskorát és egyben a mélypontját is. Mit is jelentett ez? Számunkra valóságos csoda volt, hogy végre mi is hozzáférhettünk a nyugati filmek áradatához, méghozzá viszonylag röviddel a megjelenésük után. Ugyanakkor ezeket a filmeket borzalmas minőségben kaptuk meg. Olyan VHS-kazettával akkoriban alig találkozott az ember, amelynek a képe ne hullámzott volna, vagy a hangja ne lett volna torz, recsegős, néha egyenesen érthetetlen. Mégis boldogok voltunk, hogy egyáltalán láthatjuk őket. Hiszen ezek közül a nyugati filmek közül sok egyáltalán nem jutott volna be Magyarországra. És ha mégis – moziban, felirattal vagy szinkronnal – engedélyezték valamelyik vetítését, akkor is jellemzően csak egy-két, de gyakran több év késéssel. Ekkoriban tehát számos hangalámondásos akciófilmet lehetett látni.
Néhány film VHS-korszakbeli ( kazettás ) címeivel és a későbbi hivatalos mozis címeikkel 🙂
| VHS címen | Későbbi mozis cím |
|---|---|
| Felföldi | Hegylakó |
| Végrehajtó | Terminátor |
| A fehér cápa leszámolása | A cápa bosszúja |
| A likvidátor | Erőszak pokla |
| Az erdő szelleme | Gonosz halott |
| Akit csonttörőnek hívtak | Részeges karatemester |
| Őrült Max | Mad Max |
Nagyon kedvelt “sorozat” volt még az Amerikai nindzsa, Michael Dudikoff főszereplésével, vagy a Vissza a jövőbe, Michael J. Fox, és Christopher Lloyd főszereplésével. Magyarországon már két tévécsatorna működött, egyre több nyugati filmmel és sorozattal. A média – bár még cenzúrázott volt – fokozatosan nyitott a Nyugat felé. A Szilveszteri Szuperbolában már meztelen nős jelenetek is fel-felbukkantak, az Interpress Magazin pedig nyugati újságcikkeket is közölt.
Ezzel szemben Romániában teljesen más világ uralkodott. A Ceausescu-rezsim idején naponta csupán két óra tévéadás volt, amelynek túlnyomó részét a diktátor és felesége beszédei, propagandisztikus műsorok tették ki. A Securitate és a pártcenzúra szigorúan ellenőrzött minden tartalmat – nemcsak a nyugati filmeket, de a könyveket, újságokat is. Románia olyan mértékben zárkózott el a külvilágtól, hogy még a többi szocialista országgal is csak minimális kapcsolata maradt, különösen a nálánál „liberálisabbnak” számító Jugoszláviával és Magyarországgal.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
És mégis: a VHS-kazetták ezen a „belső vasfüggönyön” is átszivárogtak. A házi videózás robbanása, a nyugati hősök, a szabadságot képviselő akciófigurák jelenléte, és a szigorúan tiltott filmek nézésének titkos, közösségi élménye olyan lelki-szellemi légkört teremtett, amely hozzájárult az emberek rendszer iránti elégedetlenségéhez. Az illegális filmek nemcsak szórakoztattak – erőt, hitet és alternatívát adtak egy másik világ létezéséről. Így váltak a B-kategóriás filmek sztárjai, mint Stallone és Norris, az ideológiai harc váratlan fegyverhordozóivá, akik a nyugati szabadságot nem fegyverrel, hanem VHS-en vitték a diktatúrák falai mögé.
Íme néhány filmjelent, hangalámondással 🙂
Felhasznált források:
atlatszo.hu, VHS-szamizdat sufniszinkronnal – a hangalámondós fellazítás hősei
ntf.hu, A hangalámondásos VHS kazetták kora
szeretlekmagyarorszag.hu, Rengeteget röhögtünk a hangalámondásos videókon
Hirdetés
