1946 november 5-én készült egy fotó, amelyen William H.P. Blandy admirális, a Haditengerészet 1. munkacsoportjának parancsnoka és felesége és Frank J. Lory ellentengernagy látható, amint felvágnak egy tortát a washingtoni Katonai Akadémia tiszti klubjában. Az esemény a háború utáni első nukleáris kísérletek munkacsoportjának egyik összejövetelén készült. Lowry ellentengernagy mosolyogva nézi őket. A tortát John T. Holloway hadnagy rendelte, de ő sem tudott a gesztus mögötti gondolatról. A fotót egy Harris & Ewing stúdió névtelen fotósa készítette, és két nappal később a Washington Post “Saluting Bikini” címmel közölte, utalva a nukleáris tesztek helyszínére, ami már korábban nagy felháborodást keltett.
Az Operation Crossroads ( Crossroads hadművelet )
A tortán az Operation Crossroads ( Crossroads hadművelet ) felirat szerepel. A Crossroads hadművelet két atomfegyver -teszt volt , amelyet az Egyesült Államok hajtott végre a Bikini Atollnál 1946 közepén. Az 1945. július 16-i Trinity teszt óta az első nukleáris fegyverteszteket 1946-ban végezték el, az első olyan eszközök felrobbantásával, amelyek a Nagaszaki bombázása óta kerültek bevetésre. Ezek a tesztek az atomfegyverek hadihajókra gyakorolt hatását vizsgálták. A Crossroads-kísérletek voltak az elsők a Marshall-szigeteken végrehajtott nukleáris kísérletek sorában, és az elsők, amelyeket nyilvánosan bejelentettek, sőt, egy nagy sajtóosztály is figyelemmel kísérhetett. A teszteket a Joint Army/Navy Task Force One végezte William HP Blandy admirális vezetésével. Bikini-lagúnában 95 célhajóból álló flottát szereltek össze, és két, Nagaszakira ledobott típusú plutónium-implóziós nukleáris fegyvert használtak, amelyek egyenként 23 kilotonna TNT-vel egyenértékűek voltak. Az első teszt, az Able, 1946. július 1-jén történt, amikor a bomba, amelyet Gildának neveztek el Rita Hayworth karaktere után, 520 láb magasságban robbant fel a célflotta felett, de a vártnál kisebb kárt okozott, mert 2130 lábbal elkerülte a célpontját.
A második teszt, a Baker, 1946. július 25-én zajlott, amikor a bombát 90 láb mélységben robbantották fel, radioaktív tengeri permettel kiterjedt szennyeződést okozva. A harmadik mélytengeri tesztet, a Charlie-t, 1947-re tervezték, de törölték, mert a haditengerészet nem tudta megtisztítani a célhajókat a Baker-teszt után. Végül csak kilenc célhajót sikerült leselejtezni. Charlie tesztjét végül Operation Wigwam néven 1955-ben hajtották végre Baja California partjainál.
Ben Wyatt parancsnok egy pálmafa tövében ülve szól a lakossághoz, pillanatokkal azelőtt, hogy azok elhagyták volna otthonukat. Bikini, Marshall-szigetek 1946 ( A kép forrása: Fotós – Carl Mydans, Time Inc Owned merlin-19722379 )
A Bikini-sziget őslakosait evakuálták, és a legtöbben a Rongerik Atollra költöztek. Azt ígérték nekik, hogy hamarosan visszatérhetnek, de ez sosem történt meg. Az 1950-es évek termonukleáris tesztjei miatt Bikini alkalmatlanná vált önellátó gazdálkodásra és halászatra a radioaktív szennyeződés miatt. 2017-es vizsgálatok alapján is, a Bikini továbbra is lakhatatlan, bár néha sportbúvárok látogatják. Az Operation Crossroads résztvevőit igyekeztek megvédeni a sugárbetegségtől, de egy tanulmány kimutatta, hogy várható élettartamuk átlagosan három hónappal csökkent. A Baker-teszt radioaktív szennyeződése volt az első olyan eset, amikor egy nukleáris robbanás azonnali, koncentrált radioaktív csapadékot okozott, amit Glenn T. Seaborg vegyész “a világ első nukleáris katasztrófájának” nevezett.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1849-ben dobták piacra az Amerikai Egyesült Államokban a Mrs. Winslow’s Soothing Syrup nevű gyógyszert, melyet nagyon hatásosnak tartottak a síró csecsemők lenyugtatására, illetve a fogzó kicsik csillapítására. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban széles körben reklámozott szer morfint tartalmazott, és egészen 1930-ig forgalmazták. |
William H.P. Blandy admirális feleségével és Frank J. Lory ellentengernaggyal a sikeres robbantásokat ünnepli. Maga az “alkalom” megünneplését sem találták túl szimpatikusnak, azonban a torta “figyelemreméltó” alakja, már teljes felháborodást keltett.
Az “ünnepi pillanatot” megörökítő fotó
Nos… Ezt ugyebár siker! Az Egyesült-Államok újabb siker! Ezt természetesen meg kell ünnepelni. Egy ilyen alkalommal készült tehát a már említett fotó. Azonban ez most “mellé ment”. Miután megjelent a Washington Post-ban, Számos olvasó írt a szerkesztőnek, tiltakozva a fotó tapintatlansága miatt. A Bikini-szigetek “felrobbantása” mint olyan, az őslakosok kilakoltatása mint olyan, talán nem okozott volna még ekkora felháborodást ( később azért erre is jobban “felfigyeltek” ), de a világkritika éppen Hirosima és Nagaszaki tragédiája miatt volt élesen kritikus az Egyesült Államokkal szemben. A legkiemelkedőbb tiltakozó Arthur Powell Davies tiszteletes volt, aki a szószékről elítélte a fotót, és beszédét a Time magazin is közölte. Davies szavaival élve: “Mit gondolnának Hirosimában vagy Nagaszakiban, ha tudnák, hogy az amerikaiak tortát készítettek, ami azt a szörnyűséget jelképezi, amely több ezer barátjuk halálához vezetett? Bűn, bűn minden tisztességes amerikai ellen, hogy ezt az elképesztő dolgot megtegyék. Ha a középkori papok tekintélyével bírnék, Isten haragját hívnám erre az ocsmányságra. Megátkoznám ezeket a szívtelen lelkiismeretű embereket, az emberiség árulóit, akik részt vettek ebben a szörnyű árulásban, amely mindent elárul, amire a világ igaz emberei várnak.” Davies tiltakozása különösen nagy figyelmet kapott, mert Blandy admirális is az ő templomának tagja volt. Voltak, akik védelmükbe vették Blandyt és feleségét, mondván, hogy semmi közük nem volt a torta készítéséhez, és csak vendégek voltak. Blandy amúgy is egyike volt azoknak a katonáknak, akik kritizálták a nukleáris fegyverek polgári lakosság elleni alkalmazását. Az incidens politikai következményekkel nem járt, de James V. Forrestal haditengerészeti miniszter figyelmeztette beosztottjait, hogy legyenek diszkrétebbek az atomenergiával, atomfegyverekkel kapcsolatos kérdésekben.
A béke, és barátság rajzai
Az incidens nyomán pozitív lépések is történtek. Douglas McArthur tábornok csapatának egyik attaséja támogatta Davies kritikáját, és javasolta, hogy az amerikai gyerekek iskolai felszereléseket küldjenek a hirosimai gyerekeknek. Davies gyülekezete fél tonna papírt, ceruzát, radírt és zsírkrétát gyűjtött össze, amit Japánba küldtek
A hirosimai gyerekek viszonzásképpen rajzokat küldtek, amelyek témái a békét és Amerika barátságát ábrázolták. Ez a gesztus emlékeztetett arra, hogy mindig vannak igaz emberek, akik képesek a jót cselekedni.
Hirdetés
