Hirdetés


Legfrissebb bejegyzések


A barbár pénzverés kezdete, kelta érmék Magyarországon!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Nézzük meg röviden, a barbár pénzverés kezdetének történetét, és egy kicsit “kalandozzunk” el az akkori Magyarországra is. A penztortenet.blog.hu: Kelta pénzverés Magyarország területén, írása következik.

Egy kis történelem

A keltákról nem sokat tudunk, és nem is sokat tanulunk róluk az iskolákban, pedig ők uralták Európát a rómaiak és a germánok előtt. A Kr.e. V. századtól, azaz a késői vaskortól, a La Tene kultúrán keresztül terjedt gazdasági-társadalami fejlődés. Magyaroszágon a kelták előtt a pannon népek laktak a Dunántúlon, keleten meg a kimmer-szkíta sigynnák, akik nagy kereskedő népek voltak, és hazánk területéről már a VI. században hírt adtak írásos formában ( milétoszi Hekataiosz ).

Aztán jöttek a kelták, és sok minden megváltozott. Elkezdődött a háborúskodás a “barbár” Európa és Mediterránum között. Ennek jele a híres római hadjárat Kr.e. 387-ben – Vae victis. Hazánk területére kb 400 körül értek a kelták, a Kisalföldre majd a Vértes-Pilis vonalig települtek, és hódították meg az őslakosokat. A törzs neve: tauriscus, bár ez inkább gyűjtőnév volt. A Dunántúl többi része és az Alföldi részek ellenálltak, egészen a III-II. századig, mert ekkor megint nagy mozgások keletkeztek, és a kelták egészen a Balkán déli részéig jutottak, de ott 279-ben nagy vereséget szenvedtek. Így visszahúzódtak és ott települtek le, ahol épp tudtak. A Dráva-Száva összefolyásánál éltek tovább a szintén gyűjtőnévvel illetett scrodiscusok. A harmadik nagy gyűjtőnép a boiok kicsit később, nem tudjuk mikor pontosan, települtek le a Dunántúl északi részén.

Kb így helyezkedtek el a II. században a nagy törzsek, amit a különböző pénztípusok is mutatnak: A Dunántúl nagy részét a boiok foglalták el, főleg az északi részt, Pozsony környéki szálláshellyel. A déli részeken a scrodiscusok, az erdélyi-észak-keleti részen pedig a tauriscusok laktak. Ezek mind más-más, törzsszövetségek gyűjtőnevei voltak, amelyek mind több törzset egyesítettek. Közben persze egyre jobban közeledett a római hódítás, aminek a kelták itták meg a levét. Többször nagy vereséget szenvedtek el, amit mutat, hogy a Kr.u. I. századra megint a pannonok uralták a Dunántúlt, a keleti részeken pedig a dákok és jazygok építettek ki erős királyságot.

Több mint 2000 évvel ezelőtt a kelta telepesek az ausztriai Schwarzenbach legmagasabb dombját választották, hogy megerősített települést építsenek rá. Az Oppidum, egy megerősített vaskori település kiváló védelmet nyújtott lakóinak a potenciális támadók ellen. Schwarzenbachban és perifériáján rengeteg vaslerakódás volt, ami hatalmas páncél- és szerszámgyártó iparra utalt. ( A fő ok, amiért fák nem találhatók a vizualizációkon. ). Az illusztráció a  Ludwig Boltzmann Régészeti Kutatási és Virtuális Régészeti Intézet ( LBI ArchPro ), Dr. Wolfgang Neubauer együttműködésével készült.

A pénzverés

A kelták gyakran álltak más népek zsoldjában, sokat járták a világot, így ismerték meg a pénzt is, viszonylag későn, hiszen a II. századig főleg a terménycserén alapult a gazdaság. A kelták megtanulták a pénzt használni és készíteni is. Az akkori kor világvalutája a makedon Philippos 4 drachmás érméje volt a philippeus, és az egyik makedon verdében amphipolisban csak a kelták számára készítettek pénzt. Ezek előlapján egy Zeusz-fej, a hátlapján egy lovas látható. Ezt kezdték utánozni a kelták is, amikor Kr.e. 168-ban a rómaiak elfoglalták a Balkánt. A kialakult pénzhiányra válaszul jelentek meg a kelta utánzatok, főleg a déli scordiscus törzseknél, majd miután Kr.e. 88-ban ők is vereséget szenvedtek, az északi törzsek is ráláttak a pénzverésre. Ettől az időponttól számítjuk a barbár pénzverés kezdetét.

1 és 4 drachmás címleteket készítettek, délről északra haladva egyre rosszabb, hígított/bélelt formában, a nemesfémek mellett bronzból is ( aranyból csak a boiok ). A korai pénzek még elég szépen utánozták is az eredetieket, de aztán a külalakban is silányult a minőség. A pénzeket csak belső forgalomra szánták, a külkereskedelem cserén alapult. A kelta pénzverés a Kr.e. I. század közepén szűnt meg, egy utolsó Kr.e. 20 körüli utolsó átmentei fellángolással.

Hirdetés


Az időpontokból látszik, hogy a kelta pénzverés nem tartott túl sokáig ( kb 150 év), nem is túl gyakoriak a gyűjtők körében, és meglehetősen drágának is számítanak. Az említett gyűjtő is panaszkodott, hogy erdélyi találkozókon nem talált egyetlen másik gyűjtőt sem.

Magyarország területén három féle kelta érme kerül elő:

1. a makedón philippeusok utánzata
2. a római dénárok másolatai, de görög súlyban vert nagy ezüstök
3. a római dénárok másolatai

A második típusú érmeket a boiok verték, és csak ezüstből készültek, Pozsony környékén kerülnek elő. A harmadik típus főleg Budapest közelében kerül elő, nagyon szépen utánozzák a római dénárokat, kicsit kisebb súlyban ( 3gr körül ), és latin feliratos törzsnevek találhatók rajtuk: RAVIS, RAVISCI.

Keleti kelták a Duna-vidéken és a Balkánon, Tetradrachm II. Fülöp kiadását utánzó kelta érme, a Kr.e. 3. század eleje, AR 12,67 g. Zeusz r. díjazott feje. Rev. Fiú lovagló lovon r ütemben. OTA pl. 33. Numismatica Ars Classica Aukció 84   2015. május 20.  1376. tétel, Becsült ár: 2500 CHF ( jelenlegi árfolyamon kb.: 1 millió Ft ) , Megvalósult ár: 2000 CHF ( jelenlegi árfolyamon kb.: 800 ezer  Ft )

A kelta pénzverés érdekessége, hogy minden törzsre jellemző sajátosságokat, stílusjegyeket lehet rajtuk felfedezni, és használatuk is annyira elkülönült, hogy még a régészeti leletegyüttesekben sem keverednek. Csak néhány törzs nevét ismerjük pontosan, így az érmek többi fajtáját a lelőhelyről nevezték el: Rákosi, Tótfalusi, Kaposvölgyi, Regölyi, Zichyújfalusi, Dunaszekcsői típus stb.

A kelta érmeknél az időrendiséget nehéz vizsgálni, főleg a törzsi pénzverésen belül állapítható meg valamiféle sorrend. Az érmek többféle súlyban készültek, főleg verőtövek segítségével, de van példa öntésre is. Úgy tudom nincs fennmaradt kelta verőtő, egy korábbi lelet megsemmisült a világháború alatt.

Nehézségek a gyűjtésben

Aki kelta érmek gyűjtésére szeretne szakosodni, annak felhívnám figyelmét a nehézségekre: készüljön jó vaskos pénztárcával, figyeljen arra, hogy sokkal kevesebb szakirodalom van, mint pl Rómához, sokkal kevesebb a gyűjtőtárs, így a segítség az azonosításhoz és az eredetiség megállapításához, és nagyon kevés a megvásárolható érme, ráadásul előszeretettel hamisítják. De a szépsége egy kevesek által ismert szakterületben való elmélyedés, így könnyebb tekintélyt is szerezni, ráadásul igen szépek a kelta érmek.

Források:
Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon
Bíróné Sey Katalin: A kelták és pénzverésük a Kárpát medencében, A Magyar Numizmatikai Társulat évkönyve 1978
penztortenet.blog.hu: Kelta pénzverés Magyarország területén

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?