1954-ben az Operation PBSuccess nevű CIA-akció szétzúzta Guatemala újdonsült demokráciáját – mindezt azért, hogy egy amerikai gyümölcscég továbbra is hasznot húzhasson a korrupt régi rendszerből. A 20. század első felében az amerikai United Fruit Company – ma Chiquita Brands International néven ismert – hatalmas területeket és a termelés jelentős részét tartotta uralma alatt Guatemalában. A korrupt diktatúra támogatásával évtizedeken át akadálytalanul folytatta a gazdasági kizsákmányolást. A helyzet azonban megváltozott az 1940-es években: egy demokratikus forradalom és az igazságosság követelése veszélybe sodorta a United Fruit pozícióit. A cég ezért befolyásos kapcsolatait latba vetve a Fehér Házban úgy állította be a guatemalai kormányt, mint egy kommunista fenyegetést.
A „banánköztársaság” születése
Guatemala gazdasága a 20. század első felében szinte teljesen a banánra épült, innen ered a „banánköztársaság” gúnyos elnevezés. Az ország exportjának kétharmadát, valamint a telekommunikációs hálózatokat is a United Fruit tartotta ellenőrzése alatt, szoros kapcsolatban Jorge Ubico diktátorral. 1944-ben azonban a guatemalai forradalom elsöpörte Ubicót. Az első szabad választások nyomán reformer politikusok kerültek hatalomra, akik minimálbér bevezetését, iskolák ezreinek felépítését és széles körű választójogot ígértek. 1951-ben Jacobo Árbenz került az elnöki székbe, aki célul tűzte ki, hogy Guatemala visszaszerzi gazdasága feletti ellenőrzést.
Jacobo Árbenz
Földreform és a United Fruit rémálma
Árbenz kormánya a 900-as számú törvénnyel földosztást indított: a nagy földbirtokosoktól és a United Fruittól elvett, parlagon heverő területeket több mint százezer földnélküli családnak juttatták. Az állam fizetett minden lefoglalt hektárért – méghozzá a tulajdonosok által a korábbi adóbevallásokban feltüntetett ( erősen alulértékelt ) árakon. Így a United Fruit területeinek mintegy 40%-át veszítette el rövid idő alatt.
United Fruit Company Logo
Washingtontól kérnek segítséget
A cég azonnal segítségért fordult amerikai barátaihoz. A hidegháborús légkör kedvezett nekik: sikerült meggyőzni a közvéleményt és a politikai vezetést, hogy Guatemala kommunista bástyává válik.
Nem volt nehéz dolguk, hiszen:
-
John Foster Dulles, az USA külügyminisztere korábban a United Fruit jogásza volt.
-
Testvére, Allen Dulles, a CIA igazgatója, a cég igazgatótanácsában is megfordult.
-
A United Fruit PR-vezetőjének felesége pedig Eisenhower elnök személyi titkára volt.
Truman egyébként, már 1952-ben utasítást adott a CIA-nek, hogy szervezzenek puccsot a guatemalai elnök ellen. Végül Eisenhower is készséggel engedett: 1953-ban a CIA elkezdte kidolgozni az Operation PBSuccess haditervét.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A reneszánszkori Velencében egy erőszakot tévőnek kétféle büntetési lehetőséget kínáltak. Az első szerint börtönbe mehetett, és büntetést kellett volna fizetnie, a másik szerint feleségül kellett vennie a megerőszakolt nőt. A férfik általában a házasságot választották. |
A demokrácia megdöntése
A CIA Carlos Castillo Armas száműzött katonatisztet támogatta, aki egy maroknyi fegyveressel, amerikai támogatással 1954. június 18-án támadást indított.
Az akció kulcsa a pszichológiai hadviselés volt:
-
hamis rádióadásokkal elhitették, hogy hatalmas invázió zajlik,
-
amerikai pilóták bombáztak stratégiai célpontokat,
-
kémek szivárogtattak az államapparátusban, aláásva Árbenz tekintélyét.
A pánik győzött: Árbenz június 27-én lemondott és száműzetésbe vonult.
Véres következmények
Az USA és szövetségesei győzelemként ünnepelték a puccsot, de a valóság más volt. Armas diktatúrát vezetett be: ellenzékiek ezreit záratta börtönbe, betiltotta a szakszervezeteket, visszavonta a demokratikus alkotmányt – és visszaengedte a United Fruitot. Guatemala innentől három évtizedes polgárháborúba süllyedt ( 1960–1996 ).
Efraín Ríos Montt ( középen ) közel 80 000 őslakossal végzett egyetlen év alatt. Efrain Rios Montt fiatalemberként csatlakozott a hadsereghez, és tisztként szolgálta, Jacobo Arbenz Guzmán elnököt, majd később 1970-ben Carlos Manuel Arana Osorio tábornok katonai rezsimje alatt dandártábornokká és a hadsereg vezérkari főnökévé emelkedett. Tetteitől függetlenül, élete végéig jelen volt a politikában. 2007-ben visszatért a közéletbe a Kongresszus tagjaként, amivel mentelmi jogot szerzett a régóta húzódó perek alól. Ezekben őt, néhány miniszterét és tanácsadóját az 1982–83-as elnöki palotabeli hivatali idejük alatt elkövetett háborús bűnökkel vádolták. Mentelmi joga 2012. január 14-én, képviselői mandátuma lejártával szűnt meg. 2013-ban a bíróság 80 év börtönbüntetésre ítélte Ríos Monttot népirtás és emberiség elleni bűncselekmények miatt, ám az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet. Újratárgyalása végül csak 2018 áprilisában zárult le, miután szívrohamban meghalt.
A konfliktus során mintegy 200 000 ember vesztette életét, főként maja őslakosok. A rezsim „felperzselt föld” politikája tömeges népirtásba torkollt, amelyet az ENSZ később „guatemalai népirtásként” vagy „csendes holokausztként” ismert el.
Ixil ( őslakos ) földműves szeretteit keresi egy feltételezett tömegsírban 2013-ban
A CIA dokumentumai évtizedekig titkosak voltak, csak a közelmúltban nyitották meg őket, feltárva az Egyesült Államok gyarmatosító beavatkozásainak sötét múltját. Guatemala ma is küzd a polgárháború örökségével. A több százezer elpusztított őslakos közösség sebei még nem gyógyultak be. A United Fruit Company pedig 1984-ben nevet váltott, ma Chiquita néven árul banánt világszerte – és az USA-ban továbbra is a legnagyobb forgalmazó.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?